A mesterséges intelligencia közel 80 százalékos pontossággal felismeri az Alzheimer-kórt – de hogyan?
A várható élettartam kitolódásával a demencia egyre nagyobb betegszámot fog érinteni már a közeljövőben is. A kutatókat az motiválta, hogy felgyorsítsák az Alzheimer-kór diagnosztizálást, ugyanis a jelenlegi klinikai gyakorlatban annak kiderítése, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved-e, általában egy egész sor vizsgálatot foglal magában – beszélgetések, memóriafunkciók felmérése, agyi képalkotó eljárások, vér- és liquorvizsgálatok. Ám mire ezeket elvégzik, addigra valószínűleg túl késő: az emlékek már elkezdtek elhalványulni, és a régóta kialakult személyiségjegyek is kezdenek megváltozni.
Ha időben észreveszik, az új, úttörő kezelések talán már lassíthatják a betegség könyörtelen előrehaladását, de jelenleg még nincs biztos módszer arra, hogy megjósoljuk, kinél fog kialakulni demencia az Alzheimer-kór következményeként – írták a szerzők az Alzheimer’s & Dementia: Diagnosis, Assessment & Disease Monitoring folyóiratban, melyet az Orvostovábbképző Szemle ismertetett.
Gépi tanulással az orvos a jövőbe láthat
A mérnökökből, neurobiológusokból, valamint számítógép- és adattudósokból álló multidiszciplináris csapat modellje ugyanis 78,5 százalékos pontossággal képes megjósolni, hogy egy enyhe kognitív károsodásban szenvedő személy állapota várhatóan stabil marad-e a következő hat évben, vagy nagy valószínűséggel demencia alakul ki a betegnél.
A kutatók szerint szoftverük – miközben lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a jövőbe lássanak és a jelenlegi módszerekkel elérhetőnél korábbi diagnózisokat állítsanak fel – a folyamat egyes részeinek automatizálásával segíthet a kognitív károsodás szűrését is gyorsabbá és egyszerűbbé tenni, mivel nincs szükség drága és kockázatos laboratóriumi elemzésekre, képalkotó vizsgálatokra.
A modell gépi tanulás (machine learning) módszert használ, ami a mesterséges intelligencia egy olyan részterülete, ahol az informatikusok egy programot az adatok önálló elemzésére tanítanak be. 166 olyan interjú hangfelvételét kapták meg, amelyekben 63 és 97 év közötti, enyhe kognitív károsodással diagnosztizált emberek szerepeltek, köztük 76 olyan, akiknél a következő hat évben stabilak maradtak az agyi funkciók, és 90 olyan beteg, akiknél a kognitív funkciók fokozatosan romlottak.
Ezen populáció elemzésére a kutatók az intelligens hangszórókat működtető programokhoz hasonló beszédfelismerő eszközök és a gépi tanulás kombinációját használták egy olyan modell betanításához, amely a beszéd, a demográfiai adatok, a diagnózis és a betegség előrehaladása közötti összefüggéseket tárja fel. Miután a modellt a vizsgálati populáció egy részhalmazán betanították, a többi résztvevőn tesztelték a modell előrejelző képességét – írja az OTSZ Online.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.