Putyin Bakuban – Örményország ne legyen második Ukrajna
Mindenki azt várta volna, hogy Vlagyimir Putyin a súlyosbodó kurszki helyzet, az ukrán hadsereg nagyszabású akciója miatt a délnyugat-oroszországi térségbe utazik. Ehelyett Bakuba irányította az elnöki különgépet, mintha demonstrálni akarná, hogy a kurszki ukrán betörést nem tartja stratégiailag fontos fejleménynek. Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban Ilham Alijev azeri elnök tárt karokkal fogadta, jelezve, érti, hogy mindkét országnak most szüksége van a másikra.
Oroszország az elvarratlan dél-kaukázusi szálakkal, Hegyi Karabah kapcsán a továbbra is parázsló azerbajdzsáni–örményországi feszültséggel, a NATO, az EU és az érdekeiket megtestesítő Jereván vezetőinek tett ajánlataival kockára teszi, hogy a térség átcsúszik a Nyugat ellenőrzési szférájába. Putyin nem engedheti meg, hogy Örményországból újabb Ukrajna legyen.
Oroszország az utóbbi időben vesztett dél-kaukázusi befolyásából. Azerbajdzsáni látogatása során Putyin megerősítette, hogy Moszkva érdekelt a régió ügyeiben – és Bakuban nyitott ajtókra talált
– írta a tekintélyes német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Revanshangulat Örményországban
Azerbajdzsánnak sem hiányzik egy potenciális NATO-tag a szomszédban, megerősödő hadsereggel és egy hatalmas nyugati szövetségessel a háta mögött. A NATO-előőrs Franciaország katonai támogatáscsomaggal jelentkezett be Jerevánban. (Az örmény hadsereg felszerelésének legalább 90 százaléka ma is szovjet-orosz eredetű). A régióban tart a nyugati–orosz diplomáciai kiszorítósdi. Mielőtt Putyin Bakuba utazott, Ilham Alijev azeri elnök 2024. júniusban Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetést.
Örményországban revanshangulat, Moszkva-ellenesség érződik.
Átadták Karabahot Bakunak, és most emlékeztetik az azerieket, hogy cserébe ezért mit várnak el
– kommentálta a Putyin-utat Gagik Melkonian parlamenti képviselő a Szabad Európa/Szabadság (RFE/RL) amerikai médiacsoport örmény nyelvű kiadványában.
A nyugat Jerevánt vette célba
Miután a nyugati szövetség a korábbi régiós favoritnál, Grúziánál nem érte el a várt eredményt, most Jerevánt vették célba. Tbiliszi, amely korábban az EU-NATO tagság egyik legerősebb várományosa volt, most váratlanul visszaszorult. Mindez Moszkva figyelmét sem kerülte el.
Az azeriek viszont rájöhettek, hogy az eddigi „egyenlő távolságtartás Moszkvától és Brüsszeltől” politikája egyre kockázatosabb, és érdemes kissé közelebb húzódni Oroszországhoz.
Korábban ez a csúszás éppen a másik irányba történt. Jó egy évtizeddel ezelőtt e sorok írója Bakuban egy szállodában lakott amerikai katonatisztekkel, akik szokatlan módon (ilyen esetekben civil ruha a szokásos) országuk egyenruháját viselték.
Majd a rá következő években csendben eltűntek, de a katonai, haditechnikai együttműködés – miként Izraellel és mindenekelőtt Törökországgal – fennmaradt.
Baku a dél-kaukázusi térség legerősebb hadseregét tartja fegyverben.
Azerbajdzsán a katonai erőviszonyokat komplexen mérő Global Firepower idei világrangsorában az 59, míg Grúzia csak a 84., Örményország pedig a 102. helyen áll. Azerbajdzsán szoros szövetségese az igen jelentős katonai erőt képviselő Törökország (8. hely), és jó államközi kapcsolatot tart fenn déli szomszédjával, Iránnal (14. hely) is.
A Putyin-látogatás hozadékai
Putyin kétnapos bakui útja fontos hozadékkal járt. Egyfelől megállapodtak az azeri házigazdákkal, hogy folyami-tengerjáró tankhajókat építenek közösen. Hogy alakítanak-e közös flottafenntartó-üzemeltető vállalkozást, az a jövő zenéje – vagy benne lehet a megállapodás titkos záradékában.
- Ezek a kisebb méretű tankhajók szabad átjárást biztosíthatnak a tengerektől elzárt Azerbajdzsán olajának a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, valamint
- a Volga–Don–Azovi-tenger–Fekete-tenger útvonalon keresztül át Oroszországnak is.
A közösen gyártott tankhajók azerbajdzsáni olajat szállíthatnak fel a Volgán Moszkváig, az északi iparvidékekig – akár az új szállítási útvonalig, a mindinkább jégmentes Jeges-tengerig.
A Putyin-út másik komponense az azeri–örmény viszony javításában való oroszországi közreműködés. Itt feltételezések szerint szó lehet a vitatott határszakaszok kijelölésében – és az esetleges megállapodás végrehajtásának garantálásában – vállalandó orosz szerepről. Moszkva békefenntartó erőkkel támogatja a Karabah-térség stabilizálását – és marad jelen katonailag a térségben. Ez egy másik okból is fontos. A moszkvai védelmi minisztérium stratégái lázasan keresik a lehetőséget Oroszország egyik legnagyobb külföldi katonai támaszpontja, a Jerevántól 120 kilométerre fekvő, 102-es Gyumri-bázis helyettesítésére.
A Volga–Don csatorna
A Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között a Volga–Don csatornán át közvetlen vízi összeköttetés működik. A közösen az azeriekkel legyártandó tankerek mérete így korlátozott. Merülésük 3,6 méter, hosszuk 141 méter lehet. A kétirányú hajóforgalmú csatorna 88 méteres szintkülönbséget áthidalva a Volgáról, Volgográd térségéből indul, és zsiliprendszereken át a Don folyóba torkollik. Négy év alatt, 1948 és 1952 között építették. Sok német és vélhetően magyar hadifogoly is dolgozott a csatornaépítésen.
A csatorna építésekor 150 millió köbméternyi földet mozgattak meg. Itt alkalmazták a fogalommá vált „lépegető exkavátorokat”, az óriási földmunkagépeket is. Csaknem egymillió ember építette, mintegy 700 ezer szovjet munkás, százezer (alapvetően német) hadifogoly és a Gulag büntetőtáborok százezer lakója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.