Időjárási katasztrófák: hiába a halálesetek, a kormányok még nem kapcsoltak

Ősszel előbb Kelet-Közép-Európában, majd Spanyolországban hozott évtizedek óta nem látott áradásokat az időjárás. Lengyelországban gát szakadt át és híd omlott le, Magyarországon a Duna állása csaknem elérte a 2013-as rekordját, Valenciában pedig sártenger árasztotta el a településeket. Ami közös az áradásokban, hogy sokkoló képek érkeztek a pusztításokról. Az időjárási katasztrófák korát éljük.

Valóban az időjárási katasztrófák korát éljük?

Persze mondhatjuk, hogy árvizek mindig is voltak, nincs ebben nagy dolog. Igen, tény, hogy áradásokról már több száz éve is beszámoltak. Manapság azonban több van belőlük. Nem csak azért tudunk többről, mert a modern kor technológiai vívmányai ezt lehetővé teszik, hanem mert valóban így van. A globális felmelegedés miatt ugyanis a melegebb légkör több nedvességet és energiát tartalmaz, ami helyi szinten nagy mennyiségben lezúdulhat. Spanyolországban nyolc óra alatt annyi csapadék esett, ami máskor egy év alatt.

„Az ilyen típusú események, amelyek korábban sok évtizedes időközönként fordultak elő, most egyre gyakoribbak és pusztítóbbak” – magyarázta Ernesto Rodríguez Camino vezető meteorológus, a Spanyol Meteorológiai Szövetség tagja.

Kilenc év telt el a párizsi megállapodás aláírása óta, amely a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokos növekedésben korlátozza. A globális átlaghőmérséklet azonban bő egy éve rekordokat döntöget, a karbonkibocsátás pedig az elmúlt évtized átlagánál gyorsabban emelkedik.

A The Guardian elemzésében arról ír, hogy a kormányok továbbra is a gazdasági bővülésre összpontosítanak az éghajlati biztonság helyett. A jogrendszerek pedig „gyakorlatilag arra kényszerítik a polgárokat, hogy elfogadják a klímakatasztrófát”.

Az éghajlati válságot nem kezelik megfelelően

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség már a nyári hőmérsékleti rekordok előtt arról írt, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense. Európa különböző részeit erdőtüzek, hőség, aszály és áradások is veszélyeztetik. Ezek hatással vannak a mezőgazdasági termelésre, a szabadban végzett munkára és az egészségre is.

Akkor megállapították, hogy 

Az ENSZ klímacsúcsot tart a jövő héten. Az éghajlatváltozási konferencián, azaz a COP29-en a magyar delegáció magas szinten képviseli hazánkat. A másfél hétig tartó eseményen az országok az éghajlati válság kezelését és annak hatásai vitatják meg Bakuban.

„A COP29 konferencián a globális vezetőknek meg kell állapodniuk abban, hogy nemcsak csökkentik, hanem le is állítják a fosszilis tüzelőanyagok égetését, amihez ki kell jelölniük egy céldátumot. Minél tovább halogatja a világ a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiával való felváltását, annál súlyosabbá és gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események” – jelentette ki Friederike Otto, a londoni Centre for Environmental Policy World Weather Attribution vezetője.