A Fehér Házból valamennyi nagy tévétársaság által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök ostorozta Irán politikáját és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást „rosszul tárgyalták”, ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.
Trump utalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt hétfőn mondott beszédére, amelyben az izraeli politikus hírszerzési jelentésekre hivatkozva azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott és változatlanul atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Bár azóta kiderült, hogy ezek a hírszerzési információk a 2015 előtti helyzetre vonatkoztak, beszédében Donald Trump így fogalmazott: ezek az információk megerősítik, hogy Irán atomfegyverek kifejlesztésére törekszik.
Az elnök hangsúlyozta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban szerinte az egyezmény lehetővé tette, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.
Ha életben maradna ez az egyezmény, akkor ez fegyverkezési versenyhez vezetne a Közel-Keleten – tette hozzá. „Nincs megfelelő mechanizmus” annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat – hangoztatta Trump, hozzátéve, hogy a megállapodás egyébként sem kényszeríti Iránt arra, hogy felhagyjon destabilizáló tevékenységével és a terrorizmus támogatásával a térségben. Trump Szíriát és Jement említette példaként az állítólagos iráni destabilizáló tevékenységre. Az amerikai elnök diktatúrának minősítette az iráni rendszert.
Leszögezte: „világos”, hogy a jelenlegi, „alapjaiban hibás” egyezmény mellett az Egyesült Államok nem tudja megakadályozni, hogy Iránatombombára tegyen szert, ezért – mint hangsúlyozta – az Egyesült Államok kivonul az egyezményből.
A kilépéssel egy időben Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen, mégpedig – ahogyan Trump fogalmazott, „a lehető legmagasabb szinten”. Az erőteljes szankciók azonnal életbe lépnek – közölte. A beszéd után Donald Trump aláírta azt a memorandumot, amely a büntető intézkedésekről rendelkezik.
Az elnök leszögezte: valódi, tartós megoldást szeretne az iráni nukleáris fenyegetés megoldására, de konkrétumokat nem említett. Hozzátette: ilyen tartós megoldást szerinte Irán is akar majd. Szintén konkrétumok nélkül közölte: az Egyesült Államok más országok ellen is szankciókat foganatosíthat.
Az amerikaiak kevesebb mint egyharmada ért egyet Donald Trump elnök döntésével arról, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből – derül ki a Reuters/Ipsos kedden közzétett felméréséből. A május 4. és 8. között végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint
a felnőttek 29 százaléka akarta azt, hogy véget vessenek az Iránnal és öt másik nagyhatalommal kötött megállapodásnak
az iráni atomprogram korlátozásáról és a perzsa állam elleni szankciók enyhítéséről. A megkérdezettek 42 százaléka vélte úgy, hogy az Egyesült Államoknak a szerződés részesének kell maradnia, és 28 százalék mondta azt, hogy nem tud állást foglalni a kérdésben.
Az iráni elnök kijelentette, hogy újrakezdhetik az urándúsítást, amelyet a 2015-ben aláírt megállapodás értelmében korlátoztak. Haszan Róháni közölte, utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást.
Az iráni elnök ugyanakkor hozzátette, várnak néhány hetet az erről szóló döntéssel. Ez idő alatt tárgyalni akarnak az egyezmény többi részesével. Haszan Róháni azt is közölte, hogy Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter megbeszéléseket folytat majd a szerződés jövőjéről.
Kilencven, illetve 180 napon belül ismét érvényes lesz valamennyi, az iráni atomprogramról szóló többhatalmi megállapodás keretében feloldott szankció – jelentette be kedden az amerikai pénzügyminisztérium. A tárca közölte: 180 nap elteltével ismét életbe léptetik a kőolajjal kapcsolatos tranzakciókra, 90 nap múlva pedig az utasszállító repülőgépekkel, alkatrészekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos exportengedélyekre, a fémkereskedelemre, az alumínium-, acél- és széneladásokra, valamint a gépjárműszektorra vonatkozó korábbi szankciókat.
Sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte kedd este Londonban kiadott közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár, hogy Donald Trump bejelentette az Egyesült Államok kilépését az iráni nukleáris fejlesztési programról.
Theresa May, Emmanuel Macron és Angela Merkel a közös közleményben – amelyet a három vezető megállapodása alapján a brit kormányfő londoni hivatala tett közzé – leszögezi, hogy
a három európai hatalom változatlanul elkötelezett az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a megállapodás továbbra is fontos a közös biztonsági érdekek szempontjából.
A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, amely változatlanul kötelező nemzetközi jogi erővel bír.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett – szögezte le kedden Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, sajnálatát fejezve ki Donald Trump amerikai elnök bejelentése miatt.
Mogherini arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy
az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg a 2015-ben aláírt többhatalmi egyezményt, az ugyanis kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából.
Bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz fog vezetni az Egyesült Államok döntése arról, hogy egyoldalúan kilépett az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből – írta keddi Twitter-bejegyzésében Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője. Ibrahim Kalin egyúttal megjegyezte, hogy Törökország továbbra is ellene van a nukleáris fegyvereknek.
Oroszország csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt, amely szerint az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett az Iránnal kötött többhatalmi atomalkuból – közölte Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese. Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet Brüsszelben azt mondta, hogy folytatódnak az erőfeszítések az iráni atomalku fenntartása érdekében.
Nagyon csalódottak vagyunk, de nem ért meglepetésként
– mondta az orosz ENSZ-diplomata. Poljanszkij kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzat döntése miatt fokozódni fog a feszültség a Közel-Keleten.
Az ENSZ-főtitkár felszólította a szerződés (JCPOA, Közös Átfogó Cselekvési Terv) továbbra is részes feleit, hogy tartsák magukat a megállapodásban foglaltakhoz. António Guterres keddi közleményében súlyosan aggasztónak nevezte Donald Trump döntését. Mint mondta, az úgynevezett atomalku a nemzetközi, illetve a regionális békét és biztonságot hivatott elősegíteni, s felszólította az ENSZ-tagállamokat az egyezmény támogatására.
„Létfontosságú, hogy a terv végrehajtásával kapcsolatos minden aggályt a JCPOA-ban lefektetett mechanizmusokon keresztül rendezzenek. A JCPOA-hoz nem közvetlenül kapcsolódó ügyeket pedig elfogulatlanul, az egyezmény és vívmányainak a megtartásával kell megoldani” – mondta Guterres.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.