Az orosz északi-tengeri selyemúton talált rövidebb utat Európába a kínai áru

Oroszország számára kulcsfontosságú, hogy az év minél hosszabb szakaszában hajózható legyen a Jeges-tenger orosz felségvizein használt, általa Északi hajózási útvonalnak nevezett tengeri szállítási folyosó. Ásványkincseinek jelentős részét ugyanis éppen az ország északi részéből kell elszállítania, ott pedig a tengeri fuvarozás a legkézenfekvőbb. Az útvonalat természetesen más országok vállalatai is használhatják, Magyarország pedig ott jön képbe, hogy a kínai áru a földrészünkre – a tengeri útvonalak közül – most az északi vizeken juthat el a legolcsóbban és a leggyorsabban.

Átrendeződnek a tengeri szállítások

A Távol-Kelet és Európa között fuvaroztatóknak az északi útvonal előnyei korábban kevésbé számítottak, mert kényelmesen használhatták a Szuezi-csatornát is. Csakhogy tavaly a vörös-tengeri térséget sújtó geopolitikai válság miatt a szuezi forgalom másfél millió tonnával esett. A kieső áru délebbre, az Afrikát a Jóreménység-foknál teljesen megkerülő folyosóra terelődött. Ez alaposan megdobta a fuvarozás költségeit és idejét.

Ekkor értékelődött fel az Északi-tengeri hajózási útvonal, de ez sem problémamentes. A Jeges-tenger jégtörők nélkül nem hajózható az év egészében, azért pedig külön fizetniük kell a fuvarozóknak, ha a hajójukat egy jégtörő vezeti. Nem véletlen, hogy ezt a kérdést az elsők között firtatták a Magyarországról is meghívott újságírók azon a murmanszki rendezvényen, amelyen az atomjégtörő-flottát üzemeltető Atomflot a műveleti központjában bemutatta az Északi-tengeri hajózási útvonalat. Az útvonalért ugyanis 2018 óta az orosz állami Roszatom holding felel, éppen azért, mert a hozzá tartozó vállalatok tervezik, gyártják és üzemeltetik a kereskedelmi hajóknak utat biztosító atomjégtörőket.

Mint elhangzott, az útvonal használata még a jégtörők igénybevételével is olcsóbb a Szuezi-csatorna használatánál, és számos további előnye van. Ugyanis

• bár pénzbe kerül a jégtörők igénybevétele, az útvonalé már nem. 
• Az Északi-tengeri hajózási útvonal 30-40 százalékkal rövidebb az Ázsiából az Óvilág legtöbb kikötőjébe irányuló, Szuezi-csatornán keresztüli úthoz képest. Például a Sanghaj–Hamburg távolság az északi vizeken 7350 tengeri mérföld, ami 32 százalékkal kevesebb a Szuezi-csatornán át vezető 10 800 tengeri mérföldnél.
• A rövidebb útvonalak használata is csökkenti a világóceánra gyakorolt antropogén hatást. Az útvonalon haladó atomjégtörők nem termelnek szén-dioxidot.
• A szállítási idő csökkenése gazdasági előnyökkel jár, mindenekelőtt kisebbek lesznek a költségek.
• Az elmúlt években felerősödött geopolitika feszültségek miatt felértékelődött az északi-tengeri útvonalak által kínált biztonság is: nincs kalózkodás.
• Torlódás sincs.

A zászló nem számít

Az útvonalon döntően orosz, kisebb részben libériai, finn és más országok zászlajával haladnak a teherhajók. Mindazonáltal – válaszolt a Világgazdaságnak Szergej Zibko, az Északi hajózási útvonal műveleti főnökség vezetője – a zászló valójában nem sokat számít, mert a hajó az útja során többször is zászlót cserélhet. Ez történt korábban a kapitánysága alatt közlekedő LNG-tankerrel is. Fontosabb, hogy az utóbbi időben megnőtt a Kínából Európába ezen az útvonalon küldött hajók száma, áru mennyisége.

Kell még négy úszó atomerőmű

Mint Leonyid Irlica, az Atomflot vezérigazgatója a rendezvényen ismertette, a Roszatom az egyetlen olyan cég, amely atomjégtörőket működtet. Elsődleges feladata a kereskedelmi hajók útjának biztosítása, de segíti a tudományos és a turisztikai expedíciók hajóit is, sőt, mentőexpedíciót is indít szükség esetén. A társasághoz tartozik továbbá a nukleáris iparral kapcsolatos környezetvédelmi mentesítés, a csukcsföldi Pevekben szolgáló úszó atomerőmű üzemeltetése és a műszaki fejlesztés. A Pevek térségében lévő Bajmszkaja terület színesfémkincse egyébként olyan nagy, hogy a bányák és ércfeldolgozók üzemeltetéséhez négy további úszó atomerőművet kell majd telepíteni. Ezenfelül is, Oroszország északi területein található az ország nyersanyag- és energiahordozó-kincsének számottevő része.

Oroszország sarkvidéki övezetében hat fontos tengeri kikötő működik: Szabetta, Dikszon, Dugyinka, Hatanga, Tyikszi és Pevek. Az Északi-tengeri hajózási útvonal hossza körülbelül 5600 kilométer.

A Roszatomflot legújabb, RITM 200-as reaktorral felszerelt, univerzális atomjégtörői nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az északi hajózási útvonal az év egészében hajózható legyen. Ezek a hajók kettős merülésűek, azaz közlekedhetnek az Északi-tengeren és az oda beömlő szibériai folyók torkolatában is. Megbirkóznak különleges jégviszonyokkal, és jól manőverezhetők. Csak éppen kevés van belőlük. A Roszatomflotnak most összesen hét jégtörője van. Ezek közül három új generációs univerzális, ezek az Arktyika, az Ural és a Szibir, a következő a Jakutija és a Csukotka lesz. Ezután a 22 220 projektszámú család még két hajóval bővül, amelyek a Leningrád és a Sztálingrád nevet kapták az atomjégtörő-keresztségben. Ezeket még csak ezután kezdik meg építeni. 

A már említett atommeghajtásúak mellett épül öt dízelüzemű is, főleg a kikötők kiszolgálására.

Már készülnek az új jégtörők

A Balti Hajógyárban már épül a Jakutia és a Csukotka atomjégtörő. A reaktoraik már elkészültek. A két következő az említett Leningrád és a Sztálingrád lesz. Átlagosan négy évig tart, amíg egy atomjégtörő elkészül a gyárban. Egészen más kategória a Líder (Leader) osztályú Rosszija. Ehhez egy nagyobb teljesítményű reaktort fejlesztettek, ez a RITM-400-as. A 315 megawatt teljesítményű reaktorral négyméteres jégtorlaszon is képes lesz áthatolni a hajó, amelyet Oroszország távol-keleti részén, a Zvjezda hajógyárban építenek.

Kis atomjégtörő-ábécé

• A jelenlegi két legnagyobb működő atomjégtőrő az 50 let Pobedy (A győzelem 50. évfordulója) és a Jamal, amelyek 2,8 méteres jégtorlaszt tudnak áttörni.
• A régebbiek, a Tajmir és Vajgacs 1,8 méter vastag torlasszal képesek megküzdeni.
• Atommeghajtású a Szevmorputy is, ami teherhajó.
• A legelső atomjégtörő, a Lenin már nem üzemel, múzeumnak használják.
• Szintén kivonták a forgalomból az első Arktyikát, a Szibirt, a Rossziját, valamint a Szovetszkij Szojuz atomjégtörőt.
• A három új generációs univerzális atomjégtörő az Arktyika, az Ural és a Szibir, hozzájuk
• csatlakozik hamarosan a Jakutia és a Csukotka, ezután épül a Leningrád és a Sztálingrád.
• Épül továbbá a Leader-osztályú Rosszija, amely az Északi hajózási útvonal egész éves működtetését lesz hivatott szolgálni.

Az útvonalon jelenleg 13 orosz cég fuvaroztat, például a Lukoil, a Novatek és a Gazpromnyefty. A három fő árucsoportot a következők alkotják: a megbízók működéséhez szükséges eszközök, anyagok, az energiahordozók és a tranzitáru. Az útvonalon tavaly 36 millió tonna árut továbbítottak, főleg olajat, gázt, ércet és konténeres árut. A mennyiség 2022-ről 2023-ra történt növekedése a szintén rekordot elérő tranzitnak köszönhető.

Kinőtték a kikötőket az igények

„A növekvő forgalom miatt az útvonal szinte minden kikötőjében történnek fejlesztések, bővítések” – válaszolt a Világgazdaságnak Szergej Nyikolajevics Csemko. Fejlődik a murmanszki és az arhangelszki létesítmény is, igaz, ezek nem az útvonal részei, hanem a végpontjai. Augusztustól az arhangelszki létesítmény egy 19 millió tonna kapacitású kikötőrésszel egészül ki, a murmanszki pedig 18 millió tonnával a hal és 19 millió tonnával a szén elszállításához.

Sietni kell a javítással

Az Atomflot murmanszki kikötőjében működik egy hajójavító is, amelynek a hét atomjégtörő éves javítására 5 hónapja van Ilja Akulov az üzem főmérnök-helyettesének tájékoztatása szerint. Főjavításra 10 évente kerül sor. A hajójavító telephelyén lévő speciális létesítményben az atom-tengeralattjárók már pihentetett, kiégett fűtőelemeit tárolják, mielőtt újrahasznosításra küldenék őket. Az atomjégtörőkből származó, újonnan kiégett fűtőelemek viszont nem ide kerülnek, hiszen előbb egy úszó műszaki állomáson hűtik őket. Az atommeghajtású jégtörők akár 7 évig is működhetnek egy feltöltéssel a használat intenzitásától függően.

Akkor hívják az Arktyikát, ha baj van

A RITM 200-as reaktorral működő Arktyika atomjégtörő kapitánya, Vaszilij Gubkin szerint természetesen az övé a legnagyobb, a leggyorsabb és a legszebb hajó. Mint a jégtörő vezérlőjében elmondta, két segédkapitánnyal dolgozik. A hajón leszállhat helikopter is. Az Arktyika extra képessége, hogy önmaga alá sűrített levegőt fújva sodorja el az útjából a kisebb jégtáblákat, és hosszabb ideig marad így nyitva a jégbe vágott folyosó. 

A hajón van egy sebész (műtővel) és egy fogorvos is. A matrózok külön, fürdőszobás kajütben laknak, szauna és úszómedence áll a rendelkezésükre. Négy-nyolc órás műszakban dolgoznak.

A kapitány a Világgazdaságnak azért nem tudta megnevezni a hajó eddigi legnehezebb feladatát, mert, mint mondta, sosincs könnyű helyzetben: mindig akkor hívják, amikor baj van. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit lehet szeretni a zord északon, azt válaszolta: legyőzni nem lehet, de tanulni lehet és kell a természettől. Leginkább azonban alkalmazkodni kell hozzá, mert másként nem tud létezni errefelé az ember.