Dagad az eurózóna inflációja, a jövő héten léphet az EKB

Nem okozott meglepetést, hogy augusztusban tovább emelkedett az éves infláció az eurózónában a júliusi 2,2 százalékról, de a majdnem tízéves csúcsot jelentő háromszázalékos érték szépen meghaladta az elemzők 2,7-es előrejelzését. Ez már bőven az Európai Központi Bank kétszázalékos célja felett van, és további áremelkedések várhatók. Ettől minden bizonnyal izzadni fognak a tenyerek a bank jövő heti ülésén — vélik az elemzők. Nem kizárt, de nem is vehető biztosra, hogy a bank pénzbőségteremtő kötvényvásárlásaiban visszatér a fél évvel ezelőtti gyorsítást megelőző ütemre.

A nagy kérdés, a döntéshozók többsége elég biztosnak tekinti-e a már a gazdaság kilábalását a tavalyi óriási visszaesésből. Várhatóan nő az aggodalom az infláció miatt, de a bank tüzetesen tovább vizsgálgathatja, mennyire tartósak az árakat felhajtó tényezők, és ehhez további számokra lesz még szükségük — kommentálták az adatsort jegyzetükben a Nordea közgazdászai, akik szerint most még valószínűleg nem változik jelentősen a banknak az inflációs folyamatok középtávú alakulásáról alkotott képe.

Az idei emelkedés üteme az EKB-t is meglepte, de hivatalos kommunikációja az elmúlt hónapokban az volt, hogy 2021 után az infláció gyorsan visszavonulhat a kétszázalékos célszint alá, és a gazdaság most még mindig rászorul az alacsony kamatok és a felgyorsított kötvényvásárlások jelentette vérátömlesztésre.

Bár az európai uniós gazdaságok mutatói egyértelmű javulást tükröztek az elmúlt hónapokban, miközben beoltották a Covid–19-nek leginkább kitettek zömét, a járvány még mindig tartogat bizonytalanságokat. Ezt tükrözi az a ma közzétett Reuters elemzői felmérés is, amely szerint a vírus delta-változatának terjedése miatt a Brent olaj ára aligha emelkedhet tovább az idén: az átlagos hordónkénti árat 68,02 dollárra tette a konszenzus, alacsonyabbra az egy hónappal ezelőtt jósolt 68,76-nál.

Valószínűleg túl korai lesz az EKB-nak levonni a következtetést szeptemberi ülésén, hogy a koronavírus-válság a végéhez közeledik

– írta egy másik Nordea-jegyzet.

Inflációs szempontból akár jó hír is lehetne, ha az energiaköltségek nem hajtják még feljebb a fogyasztói árakat, de kevésbé szépen fest, ha azért, mert a járvány terjedése visszafogja a növekedést. Ugyanakkor az augusztusi inflációs adatok is kétféleképpen olvashatók: nem feltétlenül csak a változékony és a tavalyihoz képest megemelkedett energiaárakban érzékelhető a felhajtóerő.

Az optimistább olvasat szerint a jelenlegi áremelkedéseket részben az okozza

– írta Bert Colijn, az ING szenior eurózóna-elemzője –,

hogy a tavalyi bázisidőszakban alacsony volt a kereslet a járvány miatt, illetve Németország ideiglenesen csökkentette az áfát. Az éves maginfláció alacsonyabb, de augusztusban nagyot ugrott: az energia- és élelmiszerárak nélküli mutató 0,9-ről 1,6 százalékra, a még szűkebb, az alkohol és dohány nélkül számolt maginfláció pedig 1,7-ről 1,6-ra.

A közép-európai régió számára sem mindegy, mekkora inflációt importálunk nyugatról, mennyire laza az EKB politikája, és hogy viselkedik az euró/dollár kereszt.

Az inflációs adatok után az euró 1,184 környékére szökött fel, ami négy hete a legerősebb szint. Ezt részben az okozta, hogy a hónap végén egyes befektetők a július végi erősebb szintek környékére igyekeztek visszatolni az eurót, miközben a Federal Reserve múlt heti Jackson Hole-i szimpóziuma előtt épített dollárvásárlási pozíciók egy része megfordult.

A Fed elnöke ugyanis kevésbé szigorú tónusban beszélt a fórumon, mint sokan várták. Ha azonban erősek lesznek a pénteki amerikai béradatok, az újabb támogatást adhat a várakozásoknak, hogy hamarosan a Fed is lassabb fokozatra kapcsol kötvényvásárlásaiban, az euró kereskedői pedig most azt lesik, az EKB hogyan reagál a friss adatokra. Az euró árfolyama bármelyik irányba fordulhat.