Milliós termékeket dobnak kukába a luxusmárkák forgalmazói

Az eladatlan termékek megsemmisítése jókora környezeti károkhoz vezet, mégis számos luxuscég – bár természetesen nem csak ezen a területen jellemző ez – választja ezt a megoldást.

A divatiparban a legelterjedtebb megoldás a megmaradt árucikkek elégetése vagy csak sima összeszabdalása, annak ellenére, hogy manapság már a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság van a fókuszban, és azt gondolnánk, hogy ez a gyakorlat a múlté. 

A nyáron egy felhasználó közzétett a TikTokon egy videót, amelyen egy halom megrongált luxustermék látható egy dallasi bevásárlóközpont szeméttárolójában, mind a Coach márka cipői és táskái. 

A videó készítője rámutat, hogy ezzel a megoldással ráadásul egy adózási kiskaput is megtalálnak a cégek: a megmaradt áruk megrongálása miatt magasabb a kiskereskedők költsége, vagyis a bruttó nyereség alacsonyabb lesz, ami végső soron kisebb adóteherhez vezet.

A feleslegessé vált árut tehát a viszonteladó megsemmisíti vagy megrongálja, ezután leírják az adóból, úgy téve, mintha véletlen károkozás történt volna. Az amerikai sajtóban is megjelent a Coach termékeivel kapcsolatos eset, a luxuscég pedig a történtekre reagálva a következő, meglehetősen általános nyilatkozatot tette közzé közösségimédia-oldalán: a cégnél mindig is a jó gyakorlatra törekedtek, elkötelezettek a felelősségvállalás és az iránt, hogy globális luxusmárkaként valódi változásokat vigyenek végbe az iparágban. Ugyanebben a posztban a Coach azt is állította, hogy megszüntette az eladatlan áruk megsemmisítésének gyakorlatát, és elkötelezettek ezeknek a termékeknek az újrahasznosítása iránt, erre külön programok is vannak a cégnél.

Egy 2018-as elemzésben, amely a Vox magazinban jelent meg, a szerzők rámutattak: a feleslegessé vált áruk megsemmisítésének gyakorlata azért alakult ki, mert lerövidültek az életciklusok a divatiparban, vagyis az internet és a fast fashion megjelenése miatt ma már jóval hamarabb válik idejétmúlttá egy-egy termék. Így gyakorlatilag – állítják a szerzők – nincs más választásuk a cégeknek. A brit luxusmárka, a Burberry például 2017-ben 3,6 milliárd dolláros bevételre tett szert, ugyanakkor 36,8 millió dollár értékű saját árut semmisített meg. A brand éves jelentése szerint ez a gyakorlat a cég stratégiájának a része volt, arra irányult, hogy megőrizzék az exkluzivitást a luxusszegmensben. A vásárlók elég rosszul reagáltak anno ezekre a hírekre, sokan bojkottálták a Burberry termékeket, a brit parlament tagjai pedig a kormányt sürgették, hogy tegyen valamit a felesleges pazarlás ellen. A közösségi nyomás végül működött, nem sokkal a történtek után a Burberry bejelentette, hogy azonnali hatállyal felhagy a kifogásolt gyakorlattal.

Természetesen nem a brit márka az egyetlen, amely ezzel a megoldással élt. A luxuscégek közül számosan még ma is ezt teszik, és nem meglepő módon a fast fashion cégei sem kivételek. 

A H&M például 2013 és 2017 között mintegy 60 tonna új, eladatlan árut semmisített meg.

A feleslegessé vált áruk megsemmisítése óriási környezeti terheléssel jár. Egyes előrejelzések szerint a világ ruházati termelése több mint 80 százalékkal növekszik 2030-ig, vagyis óriási kereslet lesz a jövőben a ruhaipar alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termékekre, gyapjúra, pamutra, gumira, bőrre és egyéb anyagokra. A késztermékek megsemmisítése óriási pazarlás, mivel gyakorlatilag értelmetlenné teszi ezeknek az anyagoknak a termelését, előállítását.

Az elmúlt, járvánnyal sújtott év minden eddiginél világosabbá tette, hogy Földünk egészsége egyenlő a rajta élők egészségével. A Covid–19-járvány sajnálatos következménye volt az emberiség természetes környezetre gyakorolt negatív hatásának – vélekedik számos divatipari szakértő. A legújabb kutatásokból pedig kiderül, hogy a ruházati termékekben számos olyan szennyező anyag van, amely a környezetbe visszakerülve további károsodásokat okoz, ráadásul az ellátási lánc sok pontján találhatók ilyen termékek, vagyis a mostaninál jóval nagyobb transzparenciára lenne szükség a divatiparban is.

A másik irány a luxustermékek másodpiacon való eladása lehet – erre vonatkozóan ígéretesek a tendenciák. A TheRealReal online webáruház adatai szerint például az elmúlt egy évben több ember vásárolt és adott el a körforgásos gazdaság keretei között, mint bármikor korábban. 

A fogyasztók egyre tudatosabbá válnak, az oldal vásárlóinak 40 százaléka a fast fashion termékeket cseréli le használt luxuscikkekre, és 43 százalékuk említi a fenntarthatóságot az oldalon való vásárlás elsődleges okaként.

A luxuscikkek újraeladása rekordméretű növekedést produkál, tavaly június óta mintegy 6 millió új felhasználó csatlakozott az oldalhoz – állította Rati Sahi Levesque, a The RealReal elnök-vezérigazgatója egy korábbi interjúban. Szerinte főleg a Z és a millenniumi generáció tagjai közül kerülnek ki az egyre tudatosabb vásárlók.