Gyorsabban nő az Európai Unió gazdasága a vártnál

Javította az Európai Unió idei gazdasági növekedési kilátásait az Európai Bizottság. A tegnap nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint a GDP 5 százalékkal nő az idén, 4,3 százalékkal jövőre és 2,5 százalékkal 2023-ban. Ez 0,2 százalékponttal magasabb 2021-re, és ugyanennyivel alacsonyabb 2022-re, mint amennyi az előző, nyári előrejelzésben szerepelt. Az eurózónában idén és jövőre ugyanilyen arányú, 2023-ban valamivel alacsonyabb, 2,4 százalékos növekedésre számít a bizottság. 

A jelentés szerint az unió gazdasága tavasz óta a vártnál gyorsabban pattan vissza a koronavírus-járvány okozta válságból, a lakosság a fogyasztás gyors növelésével reagált a korlátozások fokozatos feloldására. Ezt hangsúlyozta az előrejelzést ismertetve Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos is. Ennek köszönhetően a fogyasztás az előző három hónaphoz képest 3,3 százalékkal nőtt a második negyedévben a teljes EU-ban, és 3,5 százalékkal az eurózónában. A gazdasági mutatók szerint a növekedés folyamatos maradt a nyáron is, részben annak köszönhetően, hogy ismét lehetővé vált az utazás az EU-n belül. Az előrejelzések szerint az uniós gazdaság 2,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag visszatért a járvány előtti szintre, és talpra állás helyett ismét növekedési pályára állt.

A bizottság azonban felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány, az energiaárak jelenlegi gyors emelkedése és a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarok kockázatot jelentenek a növekedés szempontjából. Az energiaárak a tavalyi visszaesés után idén olyan gyorsan emelkedtek, hogy ma már meghaladják a járvány előtti szintet, és ez a folyamat rövid távon várhatóan lassítja a gazdasági helyzet további javulását, visszafogja majd a fogyasztást és a befektetéseket. A jelentés szerint azonban jövőre már enyhülnek az ellátási zavarok és csökkennek az energiaárak, a gazdaság bővülését pedig támogatni fogja a javuló munkaerőpiac, a még mindig magas szintű megtakarítások, a kedvező pénzügyi kondíciók, valamint az uniós helyreállítási alap. Azonban 2023 elejére a reál-GDP az előrejelzés szerint visszatér arra a stabil növekedési pályára, amelyen a járvány előtt volt.

A dokumentum szerint a munkaerőpiaci helyzet jelentősen javult a második negyedévben, részben a mintegy 1,5 millió új munkahelynek, részben a több munkaórának köszönhetően. A foglalkoztatottság azonban akkor még nem érte el a járvány előtti szintet, magas maradt a munkanélküliek és az olyan inaktívak száma, akik nem is kerestek állást. A második negyedév óta viszont csökkent a munkanélküliségi ráta, augusztusban csupán 6,8 százalékos volt, alig valamivel magasabb a 2019 végén mértnél, és némileg tovább javult szeptemberben is. Ráadásul megjelent a munkaerőhiány is elsősorban azokban a szektorokban, ahol a leggyorsabban nőtt az aktivitás. Az előrejelzés szerint a munkaerőpiac jövőre teljesen talpra áll, 2022-ben és 2023-ban becslések szerint 3,4 millió új munkahelyet teremtenek majd, így három év múlva az EU-ban a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra esik vissza.

Ami az inflációt illeti, a jelentés elismeri, hogy meghalad minden várakozást, a harmonizált fogyasztói árindex szeptemberben az eurózónában 3,4 százalékkal tízéves csúcsra ugrott, és az Eurostat első becslése szerint októberben 4,1 százalékra nőtt. A maginfláció szeptemberben 1,9 százalék volt, októberben az első becslés szerint 2,1 százalék, ami 2012 óta a legmagasabb. A bizottsági előrejelzés szerint az infláció az eurózónában 3,7 százalékon tetőzik az utolsó negyedévben, és magas marad 2022 első felében is. Éves szinten 2,4 százalék várható, ami 2,2, százalékosra mérséklődik jövőre és 1,4 százalékosra 2023-ban. A teljes EU-t tekintve a bizottság az idén 2,6, jövőre 2,5, 2023-ban pedig 1,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol.