Egyre nő a söripar hozzájárulása a globális GDP-hez

Súlyosan érintette a sörágazatot a koronavírus-járvány hatása, a nagy sörgyártók bevételei éves bázison 2020-ban mintegy 12 százalékkal csökkentek 

– állapítja meg az Oxford Economics minap megjelent tanulmánya.

Az iparág múltbeli erőteljes növekedése azonban azt mutatja, hogy ha képes lesz átvészelni a világjárvány által okozott folyamatos kihívásokat, fontos előmozdítója lehet a gazdasági fellendülésnek, amelynek üteme 

az elkövetkező évtizedben az elemzőház és a McKinsey optimista forgatókönyve szerint összességében az 50 százalékot is elérheti.

A pozitív példáért nem kell messzire menni, hiszen a sörágazat 2015 és 2019 között - az infláció figyelembe vétele mellett – 11 százalékkal növelte bruttó hozzáadott értékét (GVA) az elemzés által érintett, a globális sörtermelés 89 százalékát adó 70 legjelentősebb gyártóország összesített nemzeti jövedelméhez. Az expanzió eredményeként az Oxford Economics számításai szerint a hozzájárulás ezekben az országokban 2019-ben összegszerűen elérte az 555 milliárd dollárt, relatíve pedig a 0,8 százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden 131 dollárból egyet a sörhöz kapcsolódó gazdasági tevékenységgel termeltek meg.

Szintén lényeges szempont, hogy a folyékony kenyér gyártása és értékesítése 23 millió embert – ez nagyjából az olasz munkaerőpiac mérete – foglalkoztatott világszerte a járvány kitörése előtti utolsó békeévben, azaz minden 110 munkavállaló közül egy a sörgyártással vagy -forgalmazással összefüggő állásban dolgozott. Nem mellesleg pedig a 70 állam összesen 262 milliárd dollár adóbevételhez jutott a népszerű italnak köszönhetően, amiből 109 milliárd dollárra rúgott az értékesítés után fizetett áfa és jövedéki adó.

A söripar emellett összesen 108 milliárd dollár jövedelmet keletkeztetett más ágazatokban, melyekben ennek következtében 6 millió munkavállaló dolgozhatott, míg a kapcsolt tevékenységekből származó adóbevétel 29 milliárd dollárt tett ki.

A sörágazat arányaiban amúgy még nagyobb jelentőségű az alacsony és közepes jövedelmű országok gazdaságában. Kambodzsában például az ellátási lánccal együtt a bruttó nemzeti jövedelem 4,3 százalékát generálta az említett évben, míg Lesothóban és Bolíviában ez az arány 2,8 százalékot, a Dominikai Köztársaságban és Mozambikban pedig 2,7 százalékot tett ki.