Áttörés a béketárgyalásokon: Oroszország radikálisan csökkenti katonai tevékenységét, Ukrajna vállalja a semlegességet

Kedden délután befejeződött az isztambuli béketárgyalás az orosz és az ukrán diplomácia képviselői között. A személyes találkozó hangulatát tükrözi, hogy kézfogás nélkül kezdődtek a megbeszélések, és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt tanácsolta a küldöttség tagjainak, hogy ne egyenek és ne igyanak semmit, és lehetőleg ne érintsenek meg semmilyen felületet, miután egy március eleji találkozó után a résztvevőknél – köztük Roman Abramovicsnál, a feltehetően békeköveti szerepben közreműködő orosz oligarchánál és Rusztem Umerov ukrán képviselőnél – mérgezésre utaló tünetek jelentkeztek.

A tárgyalást Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció főtárgyalója annak lezárását követően konstruktívnak minősítette, hozzátéve, hogy Oroszország kedden „két lépést tett a konfliktus deeszkalációja érdekében”. Medinszkij azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij közötti találkozó a békeszerződés előzetes aláírásával egyidejűleg lehetséges.

Néhány órán belül várható, hogy külön közleményt adnak ki a felek az elért tárgyalási eredményekről.

Ami eddig tudható, hogy Ukrajna semlegességet kínált biztonsági garanciákért cserébe az oroszországi tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy nem csatlakozna katonai szövetségekhez, és nem engedne a területén katonai támaszpontokat létrehozni – közölték a Reuters szerint kedden az ukrán tárgyalófelek. A javaslatok egy 15 éves konzultációs időszakot is tartalmaznának az elcsatolt Krím státuszáról, amely csak a teljes tűzszünet esetén léphetne hatályba – mondták a tárgyalók újságíróknak Isztambulban.

A tárgyalásokat követően Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes közölte, hogy Oroszország „radikálisan csökkenteni” fogja a Kijev és Csernyihiv környéki katonai tevékenységet, hogy „növelje a kölcsönös bizalmat, és megteremtse a megfelelő feltételeket a jövőbeli tárgyalásokhoz, és elérje a végső célt, a békeszerződés aláírását Ukrajnával” – adta hírül a Reuters a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.

Fomin hozzátette, hogy az orosz küldöttség a katonai tevékenység csökkentéséről szóló döntésről a Moszkvába való visszatérésükkor további részleteket fog közölni.

A katonai bejelentés diplomáciai engedményként való tálalását némileg árnyalja, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek a nap folyamán korábban tett kijelentése szerint Moszkva „fő célja” Ukrajnában most a Donbasz régió „felszabadítása”. Ez sokkal inkább annak a jele lehet, hogy Moszkva korlátozottabb célokat tűz ki, miután a háború első hónapjában heves ukrán ellenállásba ütközött, ami keresztülhúzta kezdeti terveit.

„A hadművelet első szakaszának fő feladatai befejeződtek. Az ukrán fegyveres erők harci potenciálja jelentősen csökkent, ami lehetővé teszi, hogy figyelmünket és erőfeszítéseinket a fő cél, Donbasz felszabadítására összpontosítsuk” – idézte Sojgu szavait az Interfax orosz hírügynökség.

Sojgu továbbá azt állította, hogy az ukrán légierőt és a légvédelmi rendszert „gyakorlatilag megsemmisítették”, és Oroszország ellenőrzi az ukrán légteret.

Múlt pénteken az orosz védelmi minisztérium szóvivője szintén úgy nyilatkozott, a katonai műveletek első szakasza „nagyjából” befejeződött, és azt mondta, hogy az ország az ukrajnai Luhanszk és Donyeck régió (közös nevükön a Donbasz) „felszabadítására” összpontosít.

Az orosz erők azonban a hétvégén Ukrajna több pontján folytatták akcióikat, többek között támadást intéztek a nyugati ukrajnai Lemberg város ellen, ahol egy orosz cirkálórakéta csapódott egy üzemanyagraktárba.

Oroszország a háború során folyamatosan változtatta ukrajnai céljait, mivel az országnak nem sikerült gyors győzelmet aratnia Ukrajna felett. A Financial Times hétfőn arról számolt be, hogy a Kreml már nem követeli Ukrajna „nácitlanítását” és „demilitarizálását”, vagyis elállt azoktól a kezdeti követelésektől, amelyekkel Vlagyimir Putyin orosz elnök az inváziót indokolta.

Alaposan felforgatta a piacokat az orosz–ukrán tárgyalásokon elért előrehaladás. Az euró/forint délután 3 körül 368,5 alá csökkent, a BUX 4,4 százalékos pluszba lendült, az OTP 8,3 százalékkal, 13 000, míg a Mol 3,6 százalékkal, 2900 forint fölé drágult. Hasonló képet mutattak a meghatározó európai tőzsdeindexek is, ahol 3 százalék feletti erősödést láthattunk.