Évente 83 milliárd eurónyi veszteséget okoznak a hamisított termékek

Még van hova fejlődni a szellemi tulajdonjogok terén

A szellemi tulajdonjogok jelentős szerepet játszanak a tudásalapú gazdaságban: biztosítják, hogy a vállalkozások és a tervezők nyereségre tegyenek szert szellemi alkotásaiknak köszönhetően. Emellett a fogyasztók számára biztosítékot nyújtanak a minőség és a biztonság tekintetében. A kedden közzétett különjelentésében azonban az Európai Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy 

a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó uniós jogi keret nem olyan eredményes, mint amennyire lehetne. 

Bár a hatályos keret nyújt garanciákat, továbbra is vannak hiányosságok, különösen a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós irányelvben és az uniós díjmechanizmusban. A számvevők azt is kiemelik, hogy 

előnyös lenne az uniós és a nemzeti rendszerek jobb összehangolása.

A tulajdonjogok alapvető fontosságúak az Unió globális versenyképessége szempontjából. A szellemi tulajdonjog-intenzív iparágak az Unió teljes gazdasági tevékenységének közel felét (45 százalék) adják, 6,6 billió euró értékben, és az Unió teljes foglalkoztatásának közel harmadát (29 százalék) biztosítják. 

A hamisított termékek a becslések szerint évente 83 milliárd eurónyi bevételkiesést okoznak a legális gazdaságban. 

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) egyik friss becslése szerint a hamisított termékek problémájának eredményes kezelésével az Unió gazdasága 400 ezerrel növelhetné a munkahelyek számát. A hamisított termékek jelentős biztonsági kockázatokkal is járnak: ezt legutóbb a Covid19-világjárvány is szemléltette. Mindezek miatt az Európai Bizottság, más uniós szervek – például az EUIPO – és a tagállami hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szellemi tulajdonjogok az Unió egységes piacának egészében védelmet élvezzenek.

Jelentős eltéréseket találtak a díjszabásban is

A szellemi tulajdonjogok létfontosságúak az Unió gazdasága számára: ösztönzik az innovációt és a beruházásokat, és visszaszorítják a hamisítást és annak káros hatásait 

– nyilatkozta Pelczné Gáll Ildikó, a Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagja. 

A számvevők megjegyzik, hogy az uniós védjegyek védelmét jogalkotási és támogató intézkedések biztosítják. Rámutatnak ugyanakkor a formatervezési minták oltalmáról szóló uniós irányelv hiányosságaira is, amelynek az egész Unióban azonos hatállyal kell bírnia. A számvevők arra is felhívják a figyelmet, hogy nem létezik az összes termékre kiterjedő uniós szintű oltalmi rendszer. A földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós keretrendszer 

nem terjed ki a nem mezőgazdasági termékekre, például a kézműves termékekre és ipari mintákra, bár egyes tagállamok bevezettek jogszabályokat ezek védelmére.

A számvevők az uniós díjmechanizmust is megkérdőjelezik, ugyanis jelentős eltéréseket figyelnek meg az uniós díjak és a nemzeti hatóságok által felszámított díjak között. Megállapításuk szerint a szellemi tulajdonjogok díjainak uniós struktúrája nincs összhangban a tényleges költségekkel. Bár léteznek kritériumok a díjak uniós szintű meghatározására, a számvevők szerint nincs egyértelmű módszer a díjak szerkezetének és összegének meghatározására, ez pedig túlzott mértékű díjakat és ebből következően felhalmozódott (az EUIPO 2020. évi beszámolóiban több mint 300 millió euró összegű) többletet eredményez. A számvevők hangsúlyozzák, hogy ez ellentétes a kiegyensúlyozott költségvetés uniós jogban előírt elvével.

A tagállami vámellenőrzések hiányosságai és következetlenségei szintén kedvezőtlenül befolyásolják a jogérvényesítést és a hamisítványok elleni küzdelmet. A jogok védelme ezért az Unióban a behozatal helye szerint eltérő. A számvevők megjegyzik továbbá, hogy az Unión belül különböző gyakorlatok léteznek a hamisított áruk megsemmisítése tekintetében, ami miatt – figyelmeztetnek – a hamisítók az áruikat esetleg a kevésbé szigorú ellenőrzéseket és szankciókat alkalmazó helyeken importálhatják az Unióba.