A háborúra fogják a műtrágyahiányt, de maguk az afrikaiak tehetnek róla

Száz sebből vérzik az afrikai országok beszerzési gyakorlata, és ez lesz az oka, ha az élelemtermeléshez nem jutnak elegendő műtrágyához, nem pedig amire mostanság minden bajt fognak: az ukrajnai háború.

Az egyáltalán nem újkeletű probléma egyik oka, hogy a kontinens mezőgazdasága rutinszerűen nem alkalmazkodik az éves globális beszerzési ciklushoz – idézi az angol nyelven megjelenő kontinensmagazin, a The Africa Report Andrew Prince-t, a beszerzési megoldásokra szakosodott johannesburgi F Curve Agri alapító igazgatóját.

A problémák helyiek, nem nemzetköziek

– mondta a szakember.

A kisebb vállalkozóknak a beszerzett műtrágyát szétosztó nagyobb vállalkozások és a kormányok egyaránt figyelmen kívül hagyják, hogy az északi féltekén normálisan az év utolsó és első negyedében a legerősebb a kereslet, miközben a déli féltekén a második és a harmadik negyedévben van szükség a műtrágyára. Ennek ellenére az Egyenlítőtől délre a beszerzők általában a harmadik negyedév vége felé lépnek a piacra, azzal a logikával, hogy így még időben megvásárolják a műtrágyát a következő ciklusra.

Ennek az az eredménye, hogy a piacon az északi nagybani vásárlók keresletével kell versenybe szállniuk. Prince becslése szerint az afrikaiak 15-20 százalékos ármegtakarításra tehetnének szert, ha a második negyedévre hoznák előre a maguk keresletét, és a régió nagy méretű mezőgazdasági vállalkozóival folytatott beszélgetések alapján a szakértő meg van győződve róla, hogy nem a raktározási képességekkel van a probléma. a jelenlegi rendszer, amelyből rengeteg közvetítő szedi le a sápot, a 80-as évek just-in-time filozófiájában ragadt.

Mind azt hiszik, hogy okos dolog későn vásárolni

– mondta.  

Ráadásul a kormányzati tenderek is rendkívül rugalmatlanok, kilenc hónappal a szállítás előtt már rögzítik velük az árakat, ami hatalmas árazási kockázat elé állítja a vevőket. Az ilyen kockázat ellen rengeteg árupiaci termék esetében határidős piacok felállításával védekeznek, a műtrágyára viszont ilyen lehetőséget nem teremtettek. Ha azt a módszert választják, hogy a kormány vásárol drágán, majd ingyen adja tovább a termelőknek, akkor az adófizetők állják a terhet – állította a szakember. 

Mindezek a veszélyek idén különösen kiütköznek. Az árak felszöktek, és hiába tárgyalta újra sok afrikai ellátó a korábbi feltételeket, teljesíteni a drágulás miatt nem voltak képesek

A kísértés ügyvédeket fogadni, és megváltoztatni a telefonszámodat

– tette hozzá Prince.

Az átláthatatlan kormányzati tenderek egyik példájaként a szakértő Zambiát nevezte meg, ahol a jelentkezőket gyakran arra kötelezik, hogy a terméket beszállítások az országba, mielőtt még ajánlatot tehettek volna. Akik a tenderen veszítenek, azok számára szinte lehetetlen a termék újraexportálása, és megesik, hogy kénytelenek diszkont áron eladni a terméket olyan nyertes pályázóknak, akiket nem köteleztek az előszállításra. A kormányzati beavatkozás Afrikában még azt is megnehezíti, hogy a termelők olyan műtrágyához jussanak, amire szükségük van az „eszi, nem eszi, nem kap mást” megközelítés helyett.

A műtrágyák politikai fontossága Afrika déli részében akkora, hogy nem reális arra számítani, hogy a folyamatot a magánszektorra hagyják

– mondta Prince, ellenpéldaként Indiát idézve. Ott erre szakosodott ügynökségek intézik a beszerzést, gyors tendereztetéssel és hat hónapos szállítási időszakokkal. Csak az említett problémákat kiküszöbölve válna lehetővé, hogy az afrikai farmerek nagyjából ugyanolyan áron juthassanak műtrágyához, mint a társaik a világ többi részében, és ne magasabbért – összegzett a szakértő.