Kezdi feldolgozni a járványkorlátozások miatti sokkot Kína

Oldódhat a Covid-sokk Kínában, ugyanis az ázsiai ország fővárosában is elkezdték feloldani a korlátozásokat. Sanghajban a múlt héten lazítottak először két hónap után a járványintézkedéseken. A két leggazdagabb város lezárása komoly gazdasági következményekkel járt, szakértők szerint a pekingi vezetés búcsút inthet az idei évre kitűzött 5,5 százalékos GDP-növekedési célnak. A Külügyi és Külgazdasági Intézet rendezvényén kiderült, bár valóban nem érhetik el már idén a kitűzött GDP-növekedési célt, azonban az új 33 pontos gazdaságösztönző csomag segítségével a növekedés 5 százalék körül lehet. 

A konferencia moderátora, Petz Dávid szerint az elmúlt évek jelentős kihívások elé állították az ország gazdaságát, csak az elmúlt hónapok lezárásai miatt például áprilisban 2,9 százalékkal csökkent éves összevetésben az ipari termelés, ezen belül a kiskereskedelmi forgalomnál például 11 százalékos visszaesést regisztráltak. Bánhidi Ferenc, a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársa hangsúlyozta, hogy alapvetően nem magával a zéró Covid-politikával volt probléma, hiszen nem volt mindig sikertelen a járványkezelés és nem okozott mindig ekkora felfordulást. Tavaly ugyanis  8,1 százalékkal nőtt a GDP.

Úgy látja, hogy bár két hónapra lenullázódott a teljesítmény, hamar felpörgött a gazdaság.

Azt azonban megkérdőjelezte, hogy Peking továbbra is tud-e működő tőkét vonzani, ha ragaszkodik szigorú politikájához. Wolf Csaba, a Pénzügyminisztérium nemzetközi kapcsolatok tanácsadója nem tartja valószínűnek, hogy a nyugati vállalatok kivonulnának az országból, hiszen a társadalom mérete és fizetőképessége nem változott.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány egyetlen pozitív hozadéka a digitalizáció gyorsulása volt.

Azonban a digitális vállalatok működését negatívan érintette a 2020 novemberében indult szabályozási hullám, így az Alibaba részvényeinek értéke például 60 százalékkal esett vissza 2020 és 2021 között. 

A szabályozáson még dolgoznak, akárcsak a digitális jegybanki valuták rendszerén is, amiket a nemzetközi bankközi kereskedelemben használnának majd. A digitális pénzek használatával csökkenhetnének a nemzetközi utalások költségei, valamint tovább emelkedhet a jüan értéke is, ha a kínai jegybank a fejlesztéssel lekörözi a világ többi részét. 

Kína nyerő pozícióját erősíti a kutatók szerint az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos politikája is, hiszen középutas, semleges álláspontjának köszönhetően növekedett a kereslet a kínai termékek iránt. Áprilisban például az Oroszországba irányuló export a tavalyi  3,8 után 5,1 milliárd dollárt tett ki, miután számos nyugati ország leállította kereskedelmét Oroszországgal.