Baj van az eurózónában, a növekedés lassul, az infláció meg gyorsul

A német gazdaság stagnálása ellenére az eurózóna GDP-je 4 százalékkal emelkedett a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, az előző negyedévre kimutatott 5,4 százalék után. Az adat erősen meghaladja a várakozásokat. Az infláció viszont ezzel párhuzamosan rekordszintre, 8,9 százalékra gyorsult júliusban (nagyjából az elemzői várakozásoknak megfelelően), fokozva ezzel a nyomást az Európai Központi Bankon (EKB), hogy további kamatemeléseket hajtson végre. 

A fogyasztói árakat  leginkább az energia hajtotta fel, az előző évhez képest csaknem 40 százalékos emelkedéssel. Az élelmiszerek és az alkohol áremelkedési üteme csaknem 10 százalékra gyorsult a júniusi majdnem 9-ről. 

Az eurózóna legnagyobb gazdasága, a német stagnált a második negyedévben, a Reuters elemzői konszenzusa gyakorlatilag ugyanezt, 0,1 százalék növekedést várt. A spanyol és a francia GDP viszont jobb lett a vártnál. 

A viszonylag jó első fél év után a második fél évre pesszimisták az előrejelzések. 

A fogyasztói kereslet lanyhul, ezt jól jelzi, hogy az Európai Bizottság által publikált fogyasztói bizalmi index júliusban 2020 áprilisa, a pandémia tombolása óta nem látott mélypontra került. Tovább rontja a helyzetet az olaszországi politikai instabilitás, szeptemberben előrehozott választások lesznek, miután Mario Draghi lemondott.  

A harmadik negyedévben az eurózóna gazdaságát várhatóan segíti majd a turizmus fellendülése, a pandémia alatt felhalmozódott megtakarítások tetemes része landol majd a tengerparti szállodákban és éttermekben. Ennek hatását azonban erősen fékezi a száguldó infláció, a fizetések egyelőre nem tartanak lépést a fogyasztói árak drágulásával, negatív a reálbér.  

Az európai gázárak a hét első két napján 30 százalékkal ugrottak meg, miután Moszkva bejelentette, hogy az orosz gázt Németországba szállító Északi-Áramlaton a békeidőkben szokásos mennyiség mindössze egyötöde érkezik a jövőben. Az elmúlt 12 hónapban a gáz ára a kilencszeresére emelkedett. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden arra figyelmeztetett, hogy a német GDP jövőre a korábban jósoltnál 1,9 százalékponttal kisebb mértékben, 0,8 százalékkal bővülhet csak. Ha a gázszállítások zökkenőmentesek lennének, a német növekedés 2,6 százalék lehetne az idei évre várt 1,2 százalék után.  

Robert Habeck német gazdasági miniszter – akit kifütyültek Bayreuthban – bejelentette: az energiacégeknek megengedik, hogy megemelkedett költségeik 90 százalékát áthárítsák a fogyasztókra – ez szintén az infláció további erősödését vetíti előre.

Az eurózóna jövőbeni gazdasági növekedése szempontjából szintén rossz hír, hogy az S&P Global által publikált beszerzésimenedzser-index (BMI) júliusban 17 hónap óta első ízben csökkent. A német Ifo gazdaságkutató által összeállított üzleti bizalmat mérő mutató kétéves mélyponton áll. 

A felpörgő infláció és a lassuló gazdasági növekedés gúzsba köti az Európai Központi Bankot (EKB). A jegybank elvben kénytelen lenne további kamatemelésekkel megakadályozni az inflációs várakozások kiépülését. A monetáris szigorítással azonban még jobban lefékezi az európai gazdaságot. Az EKB a jegybankok rémével, a stagflációval (lanyha gazdasági növekedés, magas infláció) néz szembe, ha túlságosan szigorú monetáris politikát követ. 

Ekkora inflációnál azonban nehéz nem beavatkozni. 

A Goldman Sachs befektetési bank szerdán közölte, hogy az év hátralévő két negyedében technikai recesszióra számít, vagyis két mínuszos GDP is érkezhet, még akkor is, ha Moszkva nem zárja el teljesen a gázcsapot. A Credit Suisse közgazdászai szerint az eurózóna GDP-je az idén 1-2 százalékkal eshet vissza, ha nem lesz orosz gáz, az infláció pedig ezzel párhuzamosan még legalább egy évig az EKB 2 százalékos célja felett marad.