Fenyegeti-e háborús atomkatasztrófa Európát?
Európa atomenergia-helyzetére is kihat az ukrajnai háború – és itt nem első sorban Zelenszkij elnök nagyvonalú ajánlatára gondolhatunk az ukrajnai „atomáramnak” az európai elektromosenergia-hálózatba való betáplálásáról. Hanem az állítólagos veszélyről, amelyet a zaporizzsjai atomerőmű (Ukrajna és Európa legnagyobb, a világ harmadik legnagyobb ilyen létesítménye) körüli katonai műveletek okoznak.
Kijev és Moszkva egymást vádolják az erőmű területének lövetésével. A zaporizzsjai erőművet egyébként az oroszországi támadók tartják ellenőrzésük alatt 2022. március 4. óta, úgyhogy az ukrajnai vádakat, amelyek szerint az oroszországiak saját magukat lövik, objektív megfigyelők kétkedéssel fogadják.
Van-e oka Európának rettegnie egy Csernobil-típusú nukleáris balesettől Zaporizzsjában? Igen is. meg nem is, szól a Politico által megszólaltatott szakértők többsége. Magát az atomreaktort (hat van belőle) egy igen erős acélköpeny védi, amelyet egy második, vasbeton héj övez.
A kettő együtt több méter vastag, és olyan védelmet nyújt a reaktornak, hogy abban a legnehezebb tüzérségi gránát vagy rakéta sem tud kárt tenni, legfeljebb egy tartós, legalább egyenként ezer kilogrammos rombolóbombákkal végrehajtott, több közvetlen találatos légitámadás árthat neki.
A még modernebb reaktorok (például a Paks II.-ben tervezettek) egy közepes, 70-90 tonna súlyú utasszállító gép becsapódását is sértetlenül túlélik. Zaporizzsja reaktorait legfeljebb egy Fukusima-típusú (a hűtőrendszer leállásából adódó) esemény rongálhatja meg. Ugyanakkor az események az atomerőmű körül kiszámíthatatlan fordulatot vehetnek, mindkét fél fegyverként használhatja fel az erőművet.
Július 20-án az ukrán oldal három lengyel gyártmányú, egyenként körülbelül egy kilogrammos robbanófejjel felszerelt Warmate típusú, egyszer használatos („öngyilkos”) harci drónnal támadta az erőmű területén állomásozó Grad (BM–21) típusú rakétasorozatvetőt, amelyet megsemmisítettek. Az eseményről az egyik tekintélyes amerikai katonai-nemzetbiztonsági portál, a 19fortyfive.com video-felvételt is közölt, megjegyezve, hogy
a támadás néhány méterre az egyik reaktor hűtőberendezésétől történt. Azaz a zaporizzsjai reaktorok leggyengébb pontja, a hűtőrendszer került veszélybe, amelyet akár egy rakéta néhány tucat kilogrammos robbanófeje is megrongálhat.
Az Ukrinform bécsi tudósítása szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ – OSCE) Állandó Bizottsága a császárvárosban tanácskozott, és felszólította Moszkvát, vonuljon ki a zaporizzsjai erőmű területéről, és adja vissza az objektumot az ukránoknak. Mégpedig úgymond elsősorban szakmai okokból, az erőmű nukleáris biztonságáért aggódva. „Oroszország felelőtlenül és súlyosan megsérti a nukleáris biztonság előírásait a zaporizzsjai erőműben. Követeljük Oroszországtól a zaporizzsjai atomerőmű haladéktalan átadását az ukrán félnek, továbbá, hogy tartózkodjanak bármilyen olyan cselekménytől, amely az erőmű biztonságát veszélyezteti” – hangoztatja a kiadott bécsi nyilatkozat az Ukrinform interpretálásában.
Némiképpen eltér a fentitől az ENSZ-vezetés véleménye. A világszervezetben valamiféle demilitarizált övezetet alakítanának ki az erőmű körül. Ezzel persze sem az Orosz Föderáció, sem Ukrajna nem tud azonosulni.
Mindkét szemben álló fél elfogadja, hogy a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) küldjön delegációt, amelyet az IAEA vezetője, az argentin Rafael Grossi személyesen vezetne. Hogy a velük együtt érkező ENSZ-delegáció milyen összetételű legyen, arról már megoszlanak a vélemények. Ukrajna kardoskodik egy katonai ENSZ-küldöttség mellett. Továbbá bizonytalan lenne az IAEA–ENSZ-küldöttségnek a helyszínre való utazása is. Kijev ragaszkodik hozzá, hogy Ukrajna felől közelítsék meg a Dnyeper bal partján, oroszországi megszállás alatt lévő erőművet. Moszkva mind ez ideig nem fejtette ki álláspontját.
Zaporizzsját egyébként még a szovjet időkben építették, blokkjait 1984 és 1996 között kapcsolták rá a hálózatra. Hat nagy, egyenként 1000 megawattos teljesítményű atomreaktora van (VVER-1000 típus, az utolsó, hatodik egységet 1996-ban üzemelték be).
Ukrajna teljes villamosenergia-felhasználásának 20, az ország atomerőműveiben generált áram 50 százalékát adta – békeidőben.
A rendelkezésre álló információk szerint a hatból jelenleg legfeljebb két blokk működik. Az ukrán energiahálózatba három 750 kilovoltos és egy 330 kilovoltos vezeték juttatja el Zaporizzsja áramát.
Azután fokozódott fel az érdeklődés a zaporizzsjai erőmű iránt, hogy Moszkva bejelentette, az erőmű termelését átkötik az oroszországi hálózatokba, és összekapcsolják a Krím rendszerével. Eddig az volt a helyzet, hogy
a hatalmas erőmű ugyan a megszállók katonai ellenőrzése alatt állt, és oroszországi (Roszatom) vezetők irányították a működtetőket, az eredeti, ukrán állampolgár személyzetet, de az áram az ukrajnai vezetékeken át a megtámadottak energiaellátását segítette. Ha ez megszűnne, Ukrajna amúgy szűkös energiaellátása még tovább romlana, az ukrán áramtermelés egyötöde veszne el.
Az erőmű körül már a zűrzavaros 2014-es évben megkezdődött a hírhamisítás. Az oroszországi LifeNews online portál manipulált felvételeket közölt a zaporizzsjai erőműben észlelt állítólagos magas sugárszintről. Ez nem volt igaz, amit a bécsi székhelyű IAEA is megerősített, aláhúzván, a sugárzás szintje megfelelt a normálisnak . Az oroszországi médium csalását az ukrán Unian hírügynökség leplezte le.
Moszkva érdeklődését felkeltette az erőműben használt fűtőanyag, amelyet az amerikai Westinghouse állított elő és szállított az ukránoknak 2014 után. Pjotr Kotyin, az ukrán Energoatom állami ügynökség feje szerint a megszállás kezdete,
március óta állandó jelleggel 10-15 oroszországi specialista tartózkodik az erőmű területén, amelyet mintegy 500 orosz katona véd, valóságos támaszponttá változtatva a helyet.
Az oroszországi szakértőket nem annyira az erőmű működése, mint inkább a dokumentációk érdeklik – jegyezte meg Kotyin.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.