Ágazatok szerint a második negyedévben az építőipar hozzáadott értéke nőtt a leggyorsabb ütemben (4 százalék), de az energiaipar, a mezőgazdaság, az ingatlan-, valamint az információ és kommunikáció szektor is növekedést mutatott.
A legnagyobb visszaesést a nagy- és kiskereskedelem (14,1 százalék), valamint a vízügyi szolgáltatások (9,2 százalék) szenvedték el,
de a vendéglátás hozzáadott értéke is csökkent a második negyedévben éves viszonylatban.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb becslése szerint a GDP idén 2,9 százalékkal, jövőre pedig 0,9 százalékkal csökken. A minisztérium korábbi előrejelzése 7,8 százalékos visszaesésről szólt 2022-re, amit később 4,2 százalékra módosítottak.
Makszim Resetnyikov a Vlagyivosztokban zajló 7. Keleti Gazdasági Fórumon kedden azt mondta, hogy
az orosz gazdaság az év utolsó negyedévében már ismét növekedést érhet el az előző negyedévhez viszonyítva, és 2024-ben akár 2,6 százalékkal is bővülhet.
A tárcavezető a gazdasági fórumon elismerte az orosz kormány egyik elemzői számításokon alapuló, belső jelentését, amely hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval számol az országot sújtó szankciók miatt. Az egyik forgatókönyv szerint gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengülhet, míg a borúlátóbb forgatókönyv szerint a mélypontot 2024-ben éri el, akkor a GDP 11,9 százalékkal marad el a 2020-as szinttől.
Az orosz statisztikai hivatal pénteken közölt inflációs adatai szerint a fogyasztói árak éves növekedési üteme augusztusban 14,3 százalékra lassult a júliusi 15,10 százalékról. Az elemzői várakozások átlaga 14,3 százalék volt, míg a bázisidőszakban, tavaly augusztusban 6,68 százalékos inflációt mértek. A közlemény szerint az éves maginfláció a júliusi 18,40 százalékról a múlt hónapban 17,71 százalékra lassult.
Havi összevetésben csökkentek a fogyasztói árak.
Augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,52 százalékos csökkenést mértek, míg júliusban 0,39 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva.
Oroszországban az Ukrajna elleni invázió kezdetét követően az infláció havi alapon 7,61 százalékra gyorsult márciusban, amely 1999 óta a leggyorsabb havi növekedésnek felelt meg. Az inflációs nyomás azóta lassult, és ez a monetáris politika további enyhítését hozhatja szakértők szerint.
A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a központi bank jövő pénteki kamatmeghatározó ülésén 8 százalékról 7,5 százalékra csökkenti az irányadó kamatlábat, hogy tompítsa a gazdasági visszaesést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.