Harapófogóba kerültek az európai kormányok, csak a recesszió mélysége kérdéses
Gyorsan halmozódnak Európában az orosz gázszállítások leállásából eredő gondok, így tehát kemény tél elé néz az öreg kontinens. A háztartások után az alapvető nyersanyagokra éhező vegyipar, az acélgyártók és az autóipar nyomhatja meg először a vészcsengőt a magas energiaárak miatt.
A Bloomberg Economics közgazdászai alapforgatókönyvükben 1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak a negyedik negyedévtől, de hangsúlyozzák azt is, hogy ha a tél valóban hideg lesz, és az Európai Unió tagállamai nem osztják el hatékonyan szűkös energiakészleteiket, akkor 5 százalékos zsugorodást sem lehet kizárni jövőre. Ez a visszaesés nagyjából megegyezik a 2009-ben mérttel.
A szakemberek szerint 2023-ban jön az igazi feketeleves, úgy vélik ugyanis, hogy jövőre regisztrálhatják a második világháború óta mért harmadik legnagyobb visszaesést, és a legnagyobb európai gazdaság, Németország mindenképpen súlyos recesszióba kerül.
Európa bizonyosan egy mély recesszió felé tart
– mondta az IMF korábbi vezető közgazdásza, Maurice Obstfeld.
Reagál az Európai Központi Bank is
Tovább növeli a családokra és a cégekre nehezedő nyomást az Európai Központi Bank (EKB). A pénzintézet ugyanis a megugró infláció miatt története leggyorsabb kamatemelési sorozatát hajtja végre, A kereskedők már a következő, október 27-i kamatdöntő ülésen 75 bázispontos emelést várnak.
A kilátások egyre sötétebbek, az előrejelzésünk szerint a gazdasági aktivitás jelentősen csökken az elkövetkező időszakban
– összegzett a napokban az EKB elnöke, Christine Lagarde.
Egyes energiaipari elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a krízis súlyosabb lehet, mint az 1970-es évek olajválsága volt.
A Bloomberg vezető európai közgazdásza, Jamie Rush attól tart, hogy az egész ellátási lánc is megsínyli a brutális energiaárakat. Egy bizonyos árszint felett ugyanis a kis cégek tömegei húzzák majd le a rolót, és egész ágazatok szembesülhetnek az energiaintenzív alapanyagok, például a műtrágya hiányával.
A nagy cégek már kongatják a vészharangot
Ezt az elméletet cégvezetők is megerősítik. A világ egyik legnagyobb vegyipari társasága, a németországi Evonik vezetője szerint az ipar felvirágzásának egyik alapfeltétele, hogy a gyárak elfogadható áron és folyamatosan jussanak fosszilis energiához. A Volkswagen pedig a napokban azt közölte, hogy Kelet-Európából áthelyezheti a termelést, ha a földgázhiány tartóssá válik. A Domo Chemicals már döntött a termeléscsökkentésről, az Iveco teherautó-gyártó pedig már összehívta beszállítóit, hogy egyeztessenek az energiaárral kapcsolatos kérdésekről.
Jön a recesszió
A közgazdászok szerint 80 százalékos esélye van a recessziónak egy éven belül, és hangsúlyozzák, hogy bár a gáz- és áramárak lejjebb csúsztak az augusztusi rekordokról, sok országban nagyjából hatszor magasabbak a megszokottnál.
Ezt az árszintet pedig állami segítség nélkül a cégek ezrei képtelenek finanszírozni.
A Bloomberg alapforgatókönyve szerint az Oroszországból érkező gáz mennyisége a szokásosnak az egytizedére csökken, ami önmagában elég a gazdaságok zsugorodásához. Ezt tetőzheti a 2010-eshez hasonló kemény tél és a hideggel járó alacsony megújulóenergia-termelés, az energiafogyasztás érdemi csökkentése nélkül.
A pesszimista forgatókönyv esetén a gázárak megawattóránként 400 euró fölé emelkedhetnek, az infláció jövőre megközelítheti a 8 százalékot, és a gazdaság csaknem 5 százalékkal zsugorodhat ezen a télen.
Óriási a nyomás a kormányokon
– mondta a TS Lombard közgazdásza, Dario Perkins. Szerinte az állami vezetésnek mindenképpen támogatnia kell a háztartásokat és a cégeket, különben olyan recesszió jön, amilyet a koronavírus-járvány idején még sikerült elkerülniük a gazdaságoknak. Az eddigi intézkedések valószínűsíthetően nem lesznek elegendők. Szeptember közepéig az EU kormányai 314 milliárd eurót különítettek el támogatásokra, ami Simone Tagliapietra, a Bruegel kutatója szerint
fiskális szempontból egyértelműen fenntarthatatlan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.