Nyolcvan százalék fölé emelkedett a török infláció
A vártnál ugyan kevésbé nőtt a török infláció augusztusban, de 80 százaléknál pár százalékpont ide-vagy oda gyakorlatilag nem számít. Augusztusban 80,2 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva a júliusi 79,6 százalék után. A Bloomberg elemzői konszenzusa 81,2 százalékra számított. Isztambulban 100 százalékos rátát mutattak ki.
Az elmúlt 15 évben Törökországban nagyjából stabil volt a fogyasztói árak növekedési üteme.
A politikai vezetés azonban a gyors gazdasági növekedés és az olcsó pénz, valamint a dollárhitelek gazdaságpolitikáját követte.
Az elmúlt időszak globális inflációs nyomása ezzel párosulva felpörgő inflációhoz vezetett. A török líra drasztikusan gyengült a dollárhoz képest, az idén a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza volt.
A jegybank által végzett augusztusi felmérés szerint elszabadultak az inflációs várakozások, a megkérdezettek a következő két évben 24 százalékos fogyasztói árnövekedésre számítanak.
Elemzői vélemények szerint szeptemberben tetőzhet a drágulás, az év végére a ráta 70 százalék közelébe lassulhat, a jegybank előrejelzése 60 százalék.
A kormány vasárnap éves átlagban 65 százalékra emelte inflációs prognózisát – korábban 9,8 százalékot jeleztek előre. Ankara várakozásai szerint jövőre már 25 százalékra lassulhat a tempó.
A török vezetés mintha homokba dugná a fejét, az inflációt átmeneti jelenségnek tartja, az orosz–ukrán háborút okolja érte, amely világszerte felhajtotta az élelmiszerek és az árupiaci termékek árát. Ennek azonban ellentmond, hogy a volatilis tételek (például az energia és az élelmiszer) nélkül mért maginfláció augusztusban rekordszintre, 66 százalékra emelkedett.
A vártnál nagyobb második negyedéves gazdasági növekedés láttán az elemzők felfelé módosították az idei GDP-re adott előrejelzéseiket, ugyanakkor az eurózónát fenyegető recessziós veszély a török gazdaságot is visszahúzhatja. A jegybank a növekedés lassulásától tartva augusztusban 100 bázisponttal 13 százalékra csökkentette irányadó kamatát.
Így Európában egyedülálló mértékű negatív reálkamat alakult ki.
Recep Tayyip Erdogan török elnök „némi türelmet és több támogatást” kért, mondván, az infláció jövőre már csökkenésnek indul. Törökországban jövőre elnökválasztást tartanak, az elemzők többsége arra számít, hogy a gazdaságpolitika további fiskális élénkítéssel igyekszik szavazatokat vásárolni, nem törődve ennek inflációs következményeivel.
Addig azonban bőven van tere az áremelkedésnek, múlt csütörtökön a török hatóságok bejelentették, hogy
50 százalékos villamosenergia- és gázáremelkedés várható az ipari felhasználók, illetve 20 százalékos a lakossági felhasználók számára.
Az energiaárak növekedése várhatóan 0,8 százalékponttal növeli az inflációt, amely 2022 júliusában megközelítette a 80 százalékot. A többletkiadásokat a vállalatok a fogyasztókra hárítják, tovább erősítve a fogyasztói árakra nehezedő nyomást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.