Kitört a csipháború Kína és az Egyesült Államok között
Washington korlátozza a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges berendezések Kínába szállítását.
Az új szabály szerint nemcsak az amerikai, hanem más országok cégei is csak engedély birtokában szállíthatnak amerikai gyártmányú berendezéseket kínai ügyfeleknek, illetve az ott lévő üzemeikbe.
Eközben az Egyesült Államok igyekszik elkerülni a globális félvezetőgyártás lehetséges zavarát, ezért az amerikai kormány biztosította a világ legnagyobb félvezetőgyártóját, a tajvani TSMC-t, hogy egy évig engedélyek beszerzése nélkül is elláthatja kínai telephelyeit a szükséges berendezésekkel. Így a távol-keleti vállalat bővítheti a Nankingban lévő üzemét.
A memóriacsipekre specializálódott dél-koreai cég, a Hynix és a szintén dél-koreai Samsung is egyéves felmentést kapott, így az ázsiai vállalatok továbbra is folytatják tevékenységüket Kínában.
2021-ben Kína a világszerte értékesített félvezetők több mint háromnegyedét vásárolta fel, miközben a globális termelés mintegy 15 százalékát állította elő. Pekinget kellemetlenül érintik az intézkedések, hiszen a kínai vállalatok elesnek a félvezetők fejlesztéséhez szükséges frissítésektől, a karbantartási szakértelemtől és a technológiától.
Az amerikai vállalatoknak szintén veszteségekkel kell szembenézniük, mivel Kína erőfeszítései a hazai csipipar fellendítésére nekik is nyereséges volt.
A KLA, az Applied Materials és a Lam Research bevételeinek nagyjából 30 százaléka származik a távol-keleti országból, amely a legfontosabb és a leggyorsabban növekvő piacuk. Az Applied Materials szerdán közölte, hogy a Kínába irányuló exportkorlátozások 250-550 millió dolláros veszteséget fognak eredményezni.
Technológiai hidegháború
A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebbnek számít, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása, annál bonyolultabb és drágább legyártani.
Jelenleg csak a tajvani TSMC és a dél-koreai Samsung képes a legmodernebb, három nanométeres alkatrészeket elkészíteni.
A tervek szerint mindkét vállalat 2025-ben kezdi meg a 2 nanométeres csipek gyártását. A félvezetőgyártást a saját kormányzattal rendelkező, 24 millió lakosú Tajvan uralja, amit Kína a saját részének tekint, és a világon jelenleg mindössze 14 ország ismeri el függetlennek. Peking azon dolgozik, hogy ez a szám tovább csökkenjen.
A legfejlettebb – az 5 nanométeres vagy annál kisebb – félvezetők esetében a TSMC piaci részesedése 90 százalék környékén van, míg az 5 nanométer feletti csipek esetében 64 százalékot birtokol a tajvani vállalat.
Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz.
Ennek érdekében Joe Biden augusztus elején aláírta azt a 280 milliárd dolláros kétpárti törvényjavaslatot, amely CHIPS and Science Act néven vált ismertté. A jogszabály az amerikai csúcstechnológiai gyártás fellendítését célozza, és 52 milliárdot szán csak a félvezetőkre.
Évekkel ezelőtt a most harmadik elnöki ciklusára készülő Hszi Csin-ping a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, és ígéretet tett arra, hogy a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, növelve önellátását.
A kínai félvezetőgyártók rengeteg pénzhez jutottak, így sorra építik üzemeiket.
A szegmens legfontosabb vállalata a részben állami kézben lévő SMIC, amely globálisan az ötödik, egyben az ázsiai ország legnagyobb csipgyártója. 2020 decemberében az akkori, Donald Trump vezette amerikai kormányzat nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva feketelistára tette a sanghaji székhelyű vállalatot, az SMIC kínai hadsereggel való kapcsolataira hivatkozva, amit a cég következetesen tagadott.
Az SMIC így nem fér hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek, de más berendezések beszerzése is nehézkes a cégnek.
Azóta számtalan kínai vállalat járt hasonló módon, és az amerikai szankciók visszatartják a TSMC-t, a Samsungot és más cégeket attól, hogy a legújabb gyártástechnológiával felszerelt üzemeket hozzanak létre Kínában.
A kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsights jelentése szerint az SMIC technológiai áttörést ért el, és a legfejlettebb berendezések nélkül is képes 7 nanométeres félvezetőket készíteni.
Érdekes adalék, hogy Oroszország körülbelül tízéves lemaradásban van, bár az nem igaz, hogy mosógépekből szerelik ki a cirkálórakétákhoz szükséges csipeket. A legfejlettebb orosz fegyverek ugyanis nem indulnának el ezekkel az alkatrészekkel. Az eurázsiai ország igényeit saját termelése és az import fedezi.
Az orosz félvezetőgyártás Moszkva melletti „Szilícium-völgyben”, Zelenográdban összpontosul, feltételezések szerint itt 65 nanométeres csipek készülnek, bár pontos adatokhoz nem lehet hozzájutni. Oroszország a legmodernebb eszközököt valószínűleg Kínától szerzi be, illetve közvetítőkön keresztül vásárolnak félvezetőket más országoktól.
Bevállalják: csúcscsipeket kapnak a drágább iPhone-okAz Apple a tajvani TSMC legfejlettebb, három nanométeres csipjeit fogja használni jövőre, elsőként az iparban. Az almás vállalat új stratégiája, hogy csak a drágább verziókban alkalmazzák az újabb félvezetőket. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.