Pálfordulás: az atomenergiához nyúl Lengyelország
Nemcsak a környezet megóvásának szándéka, hanem az energiaválság is hozzájárul ahhoz, hogy Lengyelország felgyorsítsa atomerőmű-építési projektjét. Bajban van az unió egyik legnagyobb keleti gazdasága: ahogy megírtuk, a háztartások összegyűjtik a szemetüket, hogy azzal fűtsenek télen. Az ország jelentős mennyiségű szenet importált Oroszországból, de a szankciók ezt megtiltják. Felpörgették a belföldi kitermelést, ám nem tudnak annyi tüzelőanyagot a felszínre hozni, ami fedezné a szükségletüket.
Eddig három gyártó volt versenyben, az amerikai Westinghouse, a koreai Hydro&Nuclear Power Co. és az Electricité de France. Utóbbinak is jelentős a tapasztalata: Franciaországban 56 atomerőművük van, igaz, az állapotuk leromlott.
A lengyel miniszterelnök-helyettes, Jacek Sasin és Anna Moskwa klímaminiszter washingtoni sajtótájékoztatójukon bejelentetették, hogy a tengerentúli cég építheti meg az új erőművet.
Nem tehetjük félre, hogy az Egyesült Államok stratégiai partnerünk a teljes lengyel biztonsági architektúrában
– mondta Sasin, hozzátéve, nagy esély van arra, hogy a Westinghouse-t választjuk.
Lengyelország 2033-ban szeretné elindítani első atomreaktorát a Balti-tenger melletti Choczewo településnél.
Varsó tengeri szélerőművek és napelemparkok telepítését tervezi, de megfigyelők szerint az atomenergia nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a 38 milliós ország valóban felhagyjon a fosszilis tüzelőanyagok használatával 2050-re.
Szlovákia is a nukleáris energia felé fordul
Északi szomszédunk rohamléptekkel halad a Mohi (Mohovce) atomerőmű 3-as blokkjának beüzemelése felé. Az erőműben már elindult a tartós láncreakció – közölte a Slovenske Elektrarne közszolgáltató. A szlovák kormány, az olasz Enel és a cseh EPH energiacsoport társtulajdonában lévő erőmű mintegy 3,7 terrawattórát termel majd évente, ami az ország villamosenergia-fogyasztásának 13 százalékát fedezi, és Szlovákiát önellátóvá teszi.
Egyelőre az időjárás is Európa kezére játszikNemcsak idehaza, egész Európában melegebb időjárás uralkodik a sokévi átlagnál, ami csökkenti a fűtéshez szükséges tüzelőanyag-szükségletet. Ez mindenképpen szerencsés abban az időszakban, amikor gyakorlatilag leálltak az orosz gázszállítások Európa irányába. A meleg ősz azt eredményezte, hogy Európának sikerült megnyugtató szintre feltöltenie a gáztárolóit. A korábbi hosszú távú előrejelzésekkel szemben a legfrissebb prognózisok enyhe decemberről szólnak, és a fűtési csúcsszezonra vonatkozóan is az átlagot messze meghaladó hőmérsékletet jeleznek előre egész Európára. Rövid távon a szokásostól való átlagos eltérések a következő öt napban általában 4–8 fok között mozognak, Londonban ezen a héten 20 fokon tetőzik a hőmérséklet, Madridban 26 fok sem kizárt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.