Nagyot emelt a Fed, de jelezte: lassít a tempón

Amint várható volt, megint nagyot csapott oda a Federal Reserve szerdán, és 75 bázisponttal, 3,75-4 százalékra emelte az irányadó kamatsávját. Nem is ez volt a szerdai ülés nagy kérdése, hanem az, hogy milyen ütemben folytatódhat az Amerikát és közvetve a világgazdaságot a recesszió felé igazgató szigorítás. Közleményében a bank jelezte: a további lépések már kisebbek lehetnek.

Erről Jerome Powell Fed-elnök este fél 8-kor kezdődő sajtótájékoztatón tudhatunk meg többet – ha az elnök úgy nem gondolja, hogy nem ad ilyen iránymutatást, miután a korábbiakban is azt közölte: esetről esetre döntenek, az adatokat figyelve. 

A közlemény nem tett ígéretet a lassításra, ezt a szöveg változásaiból olvasták ki a hírügynökségek a korábbi közleményekhez képest, főképp a következő mondat hozzáadásából:

Hogy mit jelent a kumulatív szigorításra való utalás, arról minden bizonnyal kifaggatják Jerome Powellt a sajtótájékoztatón.

Politikai nyomás

A Fedre nagy politikai nyomás nehezedik a november 8-i időközi választások előtt, amelyek tétje, hogy elveszíti-e a kormányzó Demokrata Párt a többségét a parlament egyik házában. Ha Powell csakugyan bejelenti a lassítást, azzal vádolhatják, hogy politikai nyomásra cselekszik, megfeledkezve az árstabilitási célról, ha pedig nem teszi, akkor a recessziós félelmek erősödhetnek fel, és a vád, hogy kamatemelésével a teljes foglalkoztatás célját hagyja figyelmen kívül a jegybank. 

Amennyiben a legutóbbi statisztikai adatokat nézzük, a Fed bőven találhat benne igazolást arra, hogy rendületlenül folytassa az agresszív szigorítást: az éves infláció szeptemberben már a harmadik hónapja lassult, de a 8,2 százalékos adat magasabb volt a vártnál, a héten közzétett munkaerőpiaci számok pedig nem a gazdaság gyengélkedésére utaltak, hanem továbbra is erős munkaerő-keresletre.

Biztosan eljön azonban az az idő, amikor a jegybank már nem tarthatja fenn az eddigi kamatemelési ütemet, mert már megfékezettnek tekintheti az inflációt. A kérdés a döntés előtt az volt, hogy már decemberben lassít-e, illetve hogy meddig hatolhat a szigorítás. A Bloomberg által megkérdezett elemzők konszenzusa szerint márciusban érkezhet el a Fed a kamatcsúcsra, és 5 százaléknál nem megy tovább.

A közlemény a lassításra tett utalást, és hamarosan kiderül, erre ráerősít-e a Fed-elnök. A nagy szigor elméletben rossz a részvényáraknak, emelheti az állampapírok hozamait és erősítheti a dollárt – az utóbbi a forint árfolyamát tekintve rossz hír lenne. Mindennek a fordítottja, ha az a vélemény erősödik, hogy a Fed hamarosan, tehát decemberben lassít, és a szerdai emelést követően nem mennek már feljebb lényegesen a kamatok. Ebben az esetben új üzemanyaghoz juthat a forint elmúlt napokban tapasztalt erősödése is.

Rögtön fordultak a piacok

Az európai tőzsdék szerdán estek, és mínuszban várták a Fed-döntést az amerikai indexek is, igaz, hogy az elmúlt hetek erősödéséből volt mit visszaadni. Az euró-dollár keresztirány nélkül mozgott, közvetlenül a döntés előtt az euró volt erősödőben. 

A döntést és a közleményt követően pozitívba fordultak a részvényindexek. Az euró árfolyama megugrott, és majdnem elérte a paritást a dollár ellenében. A forint ezúttal nem követte ezt a mozgást, sőt gyengült, ami talán annak tudható be, hogy egyes piaci szereplők szerint a bejelentést megelőzően túl nagy volt az optimizmus a piacon. Fed-döntések környékén azonban nem ritkák az ilyen kilengések, és gyorsan képesek fordulni a piacok.

Fordultak is. Kiegészítés Powell sajtótájékoztatóját követően: miután a Fed-elnök jelezte, hogy a korábban vártnál is magasabbra kell emelni a kamatokat, és a jegybanknak esze ágában sincs szünetet tartani, a piacok hatalmasat fordultak, a részvényindexek estek, erősödött az euró, és ezúttal nekilódult a fordult a forint is: fél 9 környékén már 403,5 környékén járt az euró ellenében, többhetes csúcson, a 400-as pszichológiai szint felé közelítve.