A kormányzati előrejelzésnél lényegesen pesszimistább a jegybank (NBU) az idei ukrán GDP alakulásával kapcsolatban. A központi bank elsősorban az orosz energiaterror következményeire hivatkozik.
A jegybank arra számít, hogy 2024–2025-ben az ukrán gazdaság növekedését a biztonsági kockázatok csökkentése, a kikötők teljes körű működésének helyreállítása, a termésnövelés, a logisztika fejlesztése és a belföldi kereslet élénkítése biztosítja. Az NBU előrejelzése szerint 2024-ben az ukrán GDP 4,1 százalékkal nő (a korábbi prognózis 5,2 százalék), majd 2025-ben növekedési ütem 6,4 százalékra gyorsul.
Denisz Kudin gazdasági miniszterhelyettes kijelentette: „Az előrejelzésünk 3,2 százalékos növekedést mutat 2023-ban, és ezen egyelőre nem módosítunk. Kifejtette azt is, hogy
az üzleti szektor a vártnál jobban tudott alkalmazkodni az orosz támadások okozta áramkimaradások új körülményeihez,
így a gazdasági tárca az elmúlt évre vonatkozó 37 százalékos GDP-csökkenést 35 százalékra módosította.
Kudon pozitívan nyilatkozott az Ukrenergo állami, és az Oblenergo megyei áramszolgáltatókkal kialakított „viszonylag elfogadható” munkakörülményekről, amelyet azok körülbelül ezer nagyipari fogyasztó számára biztosítottak, figyelembe véve a terheltségüket és munkarend-módosítási hajlandóságukat, a munkát ugyanis az éjszakai órákra helyezték át.
„Ezért sem rontjuk az előrejelzésünket az energiahiány miatt”
– jegyezte meg Kudin, de hozzátette, hogy az áramkimaradás kockázata továbbra is a 2023-as fő kockázati tényezők között marad. Jelezte azt is, hogy optimistának tartja a kormány 20,8 százalékról 18,7 százalékra javított 2023-as inflációs előrejelzését, miközben az állami költségvetést 28 százalékos prognózissal fogadták el, a Nemzetközi Valutaalappal kötött memorandumban pedig az idei inflációt 22,5 százalékra becsülték.
„Ez optimista adat, szeretném, ha így lenne” – kommentálta Kudin az NBU új inflációs előrejelzését. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vártnál alacsonyabb őszi inflációs előrejelzéseknek megvannak az okai, különösen a gáz világpiaci árának 1300 dollárról 900 dollárra zuhanása.
A gazdasági tárca képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy
2022-ben háborús körülmények között Ukrajnában regionális szinteken meglehetősen nagy aránytalanság jelentkezett a fogyasztói árakban.
Korábban a legtöbb cég egységes piacnak tekintette Ukrajnát, most viszont a frontterületeken a katonai kockázat miatt jóval drágábbak a termékek, a központi megyékben ugyanezekhez olcsóbban, míg Nyugat-Ukrajnában – a fogyasztók számának növekedése miatt – magasabb áron lehet hozzájutni.
A gazdasági miniszterhelyettes további egyet nem értésének adott hangot, amikor az ukrán jegybank fizetési mérleggel kapcsolatos álláspontját tartotta túlzottan pesszimistának. „Az NBU-nak több eszköze van ennek a mutatónak a helyes előre jelzésére, de becsléseink szerint mégis más eredmények születnek. Hamarosan befejeződik a január, és látni fogjuk ezeket” – fejtette ki Denisz Kudin.
Véleménye szerint
2023-ban felére, de akár harmadára is csökkenhet a bankkártyás forráskiáramlás,
mivel az országot elhagyó ukrán állampolgárok megtakarításai csökkennek, míg az Ukrajnába irányuló beáramlások esetében más a kép, az megmarad a „hagyományos” havi egymilliárd dollár szinten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.