Menekülnek a kínai gazdagok, és viszik a pénzüket

A szigorú koronavírus-korlátozások váratlan feloldása óta sok gazdag kínai utazik külföldre, hogy megnézzen egy eladásra kínált ingatlant, vagy előkészítse az emigrációt. Az exodus azzal fenyeget, hogy sok értékes elme és tőke hagyhatja el a világ második legnagyobb gazdaságát.

Hszi Csin-ping elnök elmúlt két évben folytatott politikája készteti őket a költözésre: a technológiai és oktatási szektor, valamint az ingatlanpiac „megregulázására” hozott intézkedések, és a „közös jólét” politikájának meghirdetése. Aggodalmaikat tovább növelte, hogy Hszi az októberi pártkongresszuson gyakorlatilag bebetonozta a hatalmát.
Az emigrációra szakosodott Sobirovs kanadai ügyvédi iroda az egyik, amelyik növekvő kínai érdeklődésről számolt be. „Azt mondanám, hogy az elmúlt hat hónapban lett igazán elege az embereknek. Jelentősen megugrott a konzultációs időfoglalások száma. Kínai ügyfeleink készek a költözésre, méghozzá amilyen hamar csak lehetséges” – nyilatkozta a Bloombergnek Feruza Djamalova, az iroda vezető jogásza. Az amerikaiak mellett a kínaiak érdeklődnek leginkább a portugál aranyvízum program iránt is, amely ingatlanvásárláshoz köti a tartózkodási engedély megadását.
A gazdagok természetesen viszik magukkal a pénzüket is. A koronavírus-járvány előtt évente mintegy 150 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a külföldre költözők a gazdaságból, ez az összeg azonban az idén várhatóan magasabb lesz, mivel a kínaiak három évig nem utazhattak, vélekedik Alicia Garcia Herrero, a Natixis francia befektetési bank ázsiai-csendes-óceáni térséggel foglalkozó vezető közgazdásza. 

– fogalmazott. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kivitt tőke mennyisége nem lesz magasabb a korábban megszokottnál, amennyiben nem tudja mindenki magával vinni az összes pénzét. A kínai szabályok szerint ugyanis évente csak ötvenezer dollár értékű jüant lehet devizára váltani, az átutalások szigorítása miatt pedig dolláronként egy centről 12 centre ugrott a pénzküldés költsége offshore számlára. A folyamat hatása azonban így is érezhető lesz a munkaerőpiacra, a termelékenységre és a gazdasági növekedésre – tette hozzá.

Az Egyesült Államok mellett Kínában él a legtöbb szupergazdag, a Credit Suisse szeptemberi jelentése szerint az 50 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezők száma meghaladja a 32 ezret. A gazdagok közül már tavaly mintegy 10 800 hagyta el az országot, a legtöbben 2019 óta. Ennél több vagyonos ember csak Oroszországból menekült el 2022-ben az ukrajnai háború miatt. A bécsi székhelyű Henley & Partners migrációs tanácsadónál a kínai érdeklődők száma több mint négyszeresére nőtt egyetlen hét alatt a nyitás után, de tavaly is kétszer annyi volt, mint a járvány korai szakaszában. 
Hasonló trendről számolt be a Juwai IQI, amely külföldi vevőknek közvetít ázsiai ingatlanokat. Náluk 2021-ben 26, 2022-ben 11 százalékkal visszaesett a kínai ügyfelek száma, az idén azonban 55 százalékkal nőtt. 

A gazdag kínaiak egyik kedvenc célállomásán, Szingapúrban máris érezhető a roham hatása, az egekbe ugrott a nagy lakóingatlanok és luxusautók, de még a golfklub-tagdíj ára is. A nagy magánbankok is készülnek a kínai befektetők és a pénzük fogadására. A JPMorgan Chase és a Julius Baer San Franciscó-i és zürichi kirendeltségein is felvett kínaiul beszélő munkatársakat.