Az Európai Unió február 5-től tiltja be a feldolgozott orosz olajtermékek importját, ami várhatóan dízelhiányt okoz majd a tagállamokban. Az európai kereskedők az embargóra készülve sietnek feltölteni a készleteket orosz gázolajból, a Vortexa energetikai elemzőcég adatai szerint januárban eddig napi 770 ezer hordónyit importáltak, a legtöbbet tavaly március óta. „Annyit igyekeznek beszerezni a határidő előtt, amennyit csak tudnak” – nyilatkozta a Reutersnek Rohit Rathod, a vállalat vezető olajipari elemzője.
Jó ideje Oroszország volt ugyanis Európa legfőbb dízelellátója, a Refinitiv adatai szerint tavaly – vagyis már az ukrajnai háború kirobbanása után – a teljes import majdnem 50 százalékát adta, mivel a kontinens finomítói nem képesek annyit előállítani ebből az üzemanyagból, ami kielégíthetné a kínálatot. Az embargó így azt jelenti, hogy új beszállítókkal kell pótolni az oroszokat, aminek meglesz az ára.
A WoodMac várakozásai szerint a gázolaj nyersolajhoz viszonyított árrése január–júniusban átlagosan hordónként 38 dollár lesz, ami a Refinitiv adatai alapján több mint a kétszerese a 2018–22-es hathavi átlagnak.
„A magas dízelárak ráadásul tartósak lesznek a komplex logisztikai és szállítási költségek miatt. Ez a komplexitás, amely következésképpen csökkenti a piaci likviditást, valószínűleg ugyanúgy fent fogja tartani a gázolaj-finomítás árréseit, mint ahogyan azt 2022-ben láttuk” – figyelmeztetett Rob Turner, a PwC UK energia és erőforrás ágazati vezetője.
Európa nem csupán Oroszországból, hanem Ázsiából és a Közel-Keletről is igyekszik minél több dízelt beszerezni. Az elmúlt hónapokban mindkét forrásból szállítottak üzemanyagot a kontinens felé a világ legnagyobb, kétmillió hordónál nagyobb kapacitású tankereivel, de az út átlagosan nyolc hétig tart, ami növeli a költségeket. A hosszabb szállítási idő miatt a tavalyi harmadik negyedévihez képest az idén 7,2 százalékkal nő majd a kereslet a feldolgozott olajtermékek szállítására alkalmas tankerek iránt – jelezte Matt Wright, a Kpler vezető logisztikai elemzője.
Nehéz 12 hétnek nézünk elébe, amíg a kereskedők megtalálják a megoldást. A piac sokkal volatilisabb lesz
– vélekedett Alan Gelder, a WoodMac vezető olajipari kutatója is.
Ráadásul az új beszerzési források felderítése egyúttal annak az elismerését is jelenti, hogy kerülő úton ugyan, de az EU továbbra is nagyrészt orosz olajból fedezi majd a dízelellátást – csak éppen sokkal drágábban a korábbinál. Az egyik beszerzési forrás ugyanis India lehet, amely nem fogadta el a G7-ek és az EU által bevezetett árplafont, és nagy mennyiségben vásárolja a diszkontáron kínált orosz olajat.
A jelentős feldolgozási kapacitásának köszönhetően pedig képes és kész is jelentős mennyiségű dízelt exportálni Európába. Hasonló a helyzet Kínával is, amely január és június között napi 400–600 ezer hordó feldolgozott olajtermék, nagyrészt valószínűleg dízel exportjára lesz képes a Wood Mackenzie szakértőinek előrejelzése szerint, és az egy évvel ezelőttihez képest máris majdnem a felével emelte az exportkvótát. Ágazati elemzők úgy vélik, hogy Kína nélkül Európa valószínűleg nem is lesz képes pótolni a napi félmillió hordónyi kiesést, amelyet az embargó okoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.