Nem tolonganak a kínai turisták Európában, pedig nagy szükség lenne rájuk
Az európai turistaipar nagyon várja a zéró-Covid-politika feladása nyomán végre szabadjára engedett kínai turistákat – egyelőre hiába.
Csaknem három évvel a járvány terjedése miatt bevezetett szigorú kínai korlátozások után Peking fokozatosan engedélyezi a külföldre utazást – nem kell például heteket tölteni a hazaérkezést követően. Az európai, főleg a német turistaipar azonban nem nagyon tapasztalja, hogy tömegével foglalnák a helyeket a távol-keleti utazni vágyók. A bajor paloták, kastélyok, erődök és rezidenciák turizmusáért felelős szervezet szerint csak néhány elszigetelt foglalás érkezett különböző csoportoktól a neuschwansteini kastély mandarin nyelvű idegenvezetéssel megrendezendő programjaira. Holott általában a híres építmény, amelyről állítólag Walt Disney is mintázta a cég emblémájában is szereplő Hamupipőke kastélyt, a pandémia előtt bevételeinek 20 százalékát a kínai turisták adták.
Fotó: Christof Stache
„Egyelőre nem valószínű, hogy kínai turisták tömegei érkeznének, annak ellenére, hogy feloldották a járvány által megkövetelt korlátozásokat Kínában” – nyilatkozta a Deutshce Wellének Wolfgang Arlt, a kínai turizmus kutatásával foglalkozó intézet ügyvezetője. Várakozásai szerint ez a húsvéti ünnepekig nem is változik, a járvány továbbra is terjed Kínában, magas a fertőzési ráta. A kór újbóli behurcolása elleni védekezésképpen az EU január elejétől elrendelte, hogy
a tagállamok kötelesek a kínai repülőjáratokkal érkező utasokat tesztelni.
A német hatóságok például csak úgy adnak vízumot a kínaiaknak, ha azok igazolják, hogy halaszthatatlan, sürgős elintéznivalójuk van az országban – a turizmus nem tartozik ezek közé.
Jönnének Európába is
Probléma az is, hogy a légitársaságok sem indították még be teljes körűen a kínai járataikat, bár kétségtelenül ők is nagyon várják, hogy a forgalmuk újabb lendületet kapjon. A várakozások tehát nagyok, viszont valószínűleg eltúlzottak, ugyanis
az európai desztinációk nem tartoznak a kínaiak kedvenc célpontjai közé.
Egyedül Olaszország kivétel ez alól, 2019-ben 3,2 millióan látogattak Itáliába a Mennyei Birodalomból. A legtöbb kínai inkább ázsiai célpontok felé veszi az irányt: Hongkong, Makaó, Thaiföld, Japán, Dél-Korea, Vietnam és Szingapúr szerepel a kedvencek között. A szándékok azonban biztatók, a felmérések szerint a meglátogatni kívánt államok 20-as toplistáján szerepel Franciaország, Németország, Ausztria és Svájc is.
A puszta számok
Ha csak a számokat nézzük, a kínai turisták az európai turizmuson belül marginális szerepet játszanak. Az utolsó békeévben, 2019-ben 3 milliónál kevesebb vendégéjszakát töltöttek kínaiak Németországban, ahol a helyi statisztikák szerint a turisták 500 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az viszont kétségtelen, hogy a kínaiak elcsábítása busásan jövedelmező üzlet lenne. A spanyol Turespaña felmérése szerint
egy kínai turista átlagosan 308 eurót költ naponta, ami több mint a kétszerese egy átlagos német nyaraló költésének.
Svájcban 380 frankot hagy ott a kínai átlag, míg a németekre vonatkozóan ez a szám csupán ennek az egyharmada. A kínaiak a megtett távolsághoz képest viszonylag rövid időt töltenek Európában, és ezt igyekeznek minél jobban kihasználni – szinte habzsolják a programokat, a látnivalókat.
A pandémia előtt, 2019-ben 170 millióan indultak Kínából külföldre, az idén az előrejelzések szerint 110 millióan kelnek útra. Ugyanakkor az intézet várakozásai szerint 2030-ra a számuk 228 millióra emelkedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.