Fegyverkezik a világ: soha akkorák nem voltak a hadikiadások, mint tavaly
Minden idők legmagasabb katonai kiadásait, 2240 milliárd dollárt regisztrált a világ 2022-ben – derül ki a stockholmi békekutató intézet, a SIPRI felméréséből. Ezzel a glóbusz országai 3,7 százalékkal múlták felül a 2021-ben jegyzett adatot. A növekedés jelentős része Európa hatalmas mértékű kiadásbővítéséből ered, amit döntően az Ukrajna ellen intézett orosz támadás váltott ki. A SIPRI szerint tavaly a NATO-tagok 1232 milliárd dollárt fordítottak katonai-védelmi célokra, 0,9 százalékkal többet, mint az előző évben.
Kontinensünk a Szovjetunió széthullása, a hidegháború (első fázisa) lezárulása, a múlt század kilencvenes évei eleje óta 2022-ben érte el a legnagyobb katonai kiadási növekedési ütemet az előző esztendőhöz mérten. Tavaly a három legnagyobb katonai kiadást végrehajtó ország, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország adta a világ hadi büdzséjének 56 százalékát. Ezen belül is az Egyesült Államok adta a globális védelmi kiadások mintegy 40 százalékát (miközben Amerika részesedése a világ GDP-jéből 2022-ben a londoni World Economics Research adatai szerint 13,6 százalékot tett ki.
A világ katonai kiadásai növekedésének két fő oka a SIPRI szerint az Ukrajna elleni invázió és a Kelet-Ázsiában (a Távol-Keleten) tapasztalható feszültség.
Ez utóbbihoz sorolják az Egyesült Államok és Kína szembenállását a Tajvannak és a Dél-kínai-tenger szigeteinek hovatartozásáról folytatott vitával, továbbá az Oroszország és Japán közti nézetkülönbséget a négy dél-kurili sziget tulajdonlásáról, a két Korea szembenállását és – kisebb mértékben – a japán–tajvani, japán–kínai feszültséget a japán kontroll alatt lévő Senkaku-szigetcsoport feletti ellenőrzés körül.
A háború árnyékában
Európa tavaly 13 százalékkal növelte hadi kiadásait. Ami az ütemet illeti, rekorderré vált a világ térségeit illetően – de az európai EU/NATO-tagok összkatonai kiadása az Egyesült Államokénak a felét sem érte el. A növekedés két kulcsországa Ukrajna és Oroszország, bár az utóbbi állam az európai/NATO-skálán nincs benne az első háromban, ami az ütemnövekedést illeti.
A legnagyobb mértékben a konfliktusövezet közvetlen szomszédai, Finnország, Litvánia, Svédország és Lengyelország növelték katonai kiadásaikat.
Ukrajnát a SIPRI nem vette fel a listára, Oroszország a nyolcadik helyen áll, 9,2 százalékkal haladva meg a 2021-es értéket. A stockholmiak szerint Ukrajna csak saját erejéből (a külföldi támogatást nem számítva) 640 százalékkal növelte védelmi büdzséjét, és 44 milliárd „saját” dollárt költött védelmére. Ez azonban erőn felül megterhelhette a költségvetését, hiszen 2022-ben
az ukránok teljes megtermelt GDP-jük 34 százalékát voltak kénytelenek védelmi célokra költeni.
Ha nincs 2022-ben a hatalmas, összességében több mint százmilliárd dolláros nyugati katonai, gazdasági-pénzügyi támogatás, Ukrajna nem bírta volna a terhelést.
Továbbra is az USA költi a legtöbbet
A világ másik feszültséggóca (Kelet-Ázsia, a Távol-Kelet) körüli államok katonai kiadásnövekedése jócskán elmarad Európáétól. Például Kína tavaly 4,2 százalékkal fordított többet védelemre, mint 2021-ben. India 6, Japán 5,9 százalékkal növelte védelmi kiadásait 2022-ben az előző évhez viszonyítva. Az Egyesült Államok sem növelte nagymértékben katonai kiadásait. Ez amúgy is mintegy háromszor akkora volt 2022-ben, mint az USA globális gazdasági súlya a megtermelt GDP alapján számolva. Az amerikai hadi költségvetés legalább háromszorosan haladta meg a világ második legnagyobb katonai büdzséjét fenntartó Kínáét.
Amerika csak a katonai műveleteire és a fegyverzet, eszközök fenntartására körülbelül annyit költött tavaly (295 milliárd dollárt), mint amekkora Kína teljes hadi büdzséje volt.
Az amerikai katonai költségvetésben az eszköz-, fegyverzetbeszerzésre, katonai célú kutatás-fejlesztésre szánt összeg 264 milliárd dollár volt. Összehasonlításul: Oroszország teljes katonai költségvetése 2022-ben 86,4 milliárd dollárt tett ki.
| A Szovjetunió összeomlását, 1991-et megelőző évtizedben amerikai becslések szerint Moszkva a teljes megtermelt GDP 10-13 százalékát költhette katonai célokra. Mihail Gorbacsov vezetése idején (1985–1991) a katonai kiadások aránya évente felszökött a GDP 15-17 százalékára – vélték akkoriban a washingtoni Fehér Házban. Ez be is tette a kaput, a Szovjetunió összeroskadt. Olyan magas arányt jelentett, hogy a katonai szuperhatalom összerogyott a hadi büdzsé súlya alatt, előmozdítva az ország gazdasági-politikai csődjét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.