Megtízszereznék az Északi-tengeren termelt szélenergiát a környező országok
A jelenlegi, mintegy 30 gigawattról (GW) 2030-ra 120 gigawattra, 2050-re pedig legalább 300 gigawattra pörgetnék föl összesített szélenergia-termelési kapacitásukat az északi-tengeri csúcstalálkozón részt vevő országok – közölte Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Alexander De Croo - a Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és az Egyesült Királyság vezetőinek és energiaügyi minisztereinek részvételével - a belgiumi Oostendében zajló csúcstalálkozóra érkezve hozzátette,
a megbeszélés középpontjában a biztonság áll, mivel az északi-tengeri infrastruktúrát, például a szélturbinákat és más létesítményeket a kémkedés és a szabotázsakciók is veszélyeztethetik.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, a közeljövőben az Északi-tenger az energiatermelés szempontjából még fontosabbá válik.
A hidrogén felhasználása mellett a tengeri szél révén is rengeteg energiát lehet előállítani, ami egy nagy, országhatárokon átnyúló hálózat létrehozásával biztosítható
– emelte ki a kancellár.
Országomnak ugyan nincsen tengerpartja, de az ilyen projektek finanszírozásához sok pénz kell, én pedig azért vagyok itt, hogy pénzt hozzak, és cserébe energiát szerezzek
– jegyezte meg Xavier Bettel luxemburgi kormányfő.
Emmanuel Macron francia elnök pedig úgy vélte, a sekély Északi-tengeren a szélturbinák "nagy számban telepíthetők" a parttól nem túlzottan messze, ami átlagos szélviszonyok mellett is lehetővé teszi a zöld energia előállítását "rendkívül versenyképes" költségek mellett – mutatott rá.
Franciaország 2050-ig 40 gigawattnyi, tengeri szélenergia előállítására alkalmas szélerőmű üzembehelyezését tűzi ki célul a partvonalai mentén – tájékoztatott a francia államfő.
Ha 2050-re sikereket akarjuk elérni az energiaátmenetet területén, valamint meg akarjuk valósítani a szén-dioxid-semlegességet, akkor három pillérre van szükségünk: józan energiapolitikára, a megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint a nukleáris energiára
- fűzte hozzá Macron.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón kifejtette, meg kell erősíteni a tenger alatti infrastruktúra védelmét.
Létfontosságú infrastruktúráink fenyegetésnek vannak kitéve
- fogalmazott a bizottsági elnök, majd hozzátette: az EU a NATO-val együtt terhelési tesztprogramon dolgozik, hogy felkészüljön a legrosszabb forgatókönyvre.
Elmondta még, hogy az EU és a NATO közös munkacsoportot is indított a kulcsfontosságú ágazatokat, köztük az energiát érintő lehetséges veszélyek kivizsgálására. Ennek eredményét az Európai Bizottság a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács júliusi ülésén mutatja be – közölte.
Az EU előrelépett a megújuló hidrogénnel kapcsolatos törekvések megvalósítása terén is.
A zöld hidrogén" gyökeres változást hozhat az európai ipar és gazdaság számára. Az északi-tengeri régió pedig hatalmas mennyiségű zöld hidrogén előállítására képes
– fogalmazott von der Leyen.
Az Európai Bizottság gondoskodni fog róla, hogy a létrehozni tervezett hidrogénbank ez év végére működőképes legyen, és általa teljes körű európai hidrogénpiac jöjjön létre - emelte ki.
Felgyorsítjuk az energetikai átállást, megerősítjük technológiai vezető szerepünket, és európaiak millióit látjuk el tiszta energiával
– fogadkozott a bizottság elnöke.
Olaf Scholz német kancellár a záró sajtótájékoztatón kijelentette: a tengeri szélenergiában nagyon nagy lehetőségek rejlenek. A megújuló energiák infrastrukturális bővítésének azonban gyorsabban kell haladnia, ehhez pedig könnyíteni kell az engedélyezési eljárásokon, és fokozni a hálózatépítést, mert az energiavezetékek jelentik Európa mentőövét - mondta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.