Az elmúlt két évtizedben szinte megfeleződött az adriai halállomány, ezért sürgős intézkedésekre van szükség a horvát partoknál. Ez a spliti Tengerkutató Intézet legfrissebb jelentéséből derül ki. Leginkább az olyan, úgynevezett kékhúsú halak száma csappant meg, mint a szardínia és a makréla.
Ez azért is óriási probléma, mert ezek a fajok táplálékot nyújtanak a ragadozó halaknak, ráadásul halászati szempontból is a legfontosabbak, mert az éves zsákmány több mint 90 százalékát teszik ki. A halállomány megcsappanása jól látszik az éves halászati adatokból is. Míg 2012-ben még csaknem 70 ezer tonna hal akadt a horvát hálókba, addig 2022-ben már alig sikerült 52 ezer tonnát kifogni. A kevesebb hal miatt pedig az árak is emelkednek.
A legnagyobb probléma a szakértők szerint az, hogy sok esetben méreten aluli, még szaporodás előtt álló halak is kerülnek a hálókba, ez pedig felborítja az egyensúlyt. Emiatt egyszer már be is tiltották a szardínia halászatát. Ez viszont nem volt elég, ezért a kutatók azt javasolják a kormánynak, hogy a halállomány védelmének érdekében
a partoktól távolabbi vizekben néhány évre tiltsák be a halászatot.
A kutatók szerint ez nem okozna különösebb gondot a halászoknak, mert 90 százalékuk a partokhoz közel tevékenykedik, ráadásul, ha nem mehetnének ki a nyílt tengerre, azzal üzemanyagot is spórolnának.
A horvát halászok viszont tiltakoznak az ötlet ellen, mert úgy gondolják, hogy a legnagyobb problémát az olasz ipari halászat okozza. A halak ugyanis vándorolnak az Adria egyes részei között, és ha a hazai halászokat valahonnét kitiltják, csak azt érik el, hogy helyettük az olaszok fogják majd ki a halakat.
Éppen ezért szerintük uniós szintű döntésre van szükség, amely az olasz konkurenciát is szabályozná. A ritkuló halállomány és a bizonytalan jövő miatt egyébként egyre több horvát halász dönt úgy, hogy felhagy a tevékenységgel. A hivatásos halászok napjainkban már csak alig hatezren vannak, számuk az elmúlt tíz évben ezerrel csökkent. Ha a halak továbbra is ilyen ütemben tűnnek el a dalmát partok mellől, akkor várhatóan a közeljövőben még többen kényszerülnek otthagyni a szakmát.
Az eltűnő őshonos halak helyét egyre gyakrabban átveszik a déli, melegebb vizekből érkező társaik. Az elmúlt évtizedben az Adriában 46 új halfajtát észleltek, amelyek tovább veszélyeztetik az eredeti halállományt, mert többségük ragadozó. Ezenkívül az új halak egy része veszélyes is.
A néhány évvel ezelőtt észlelt, eredetileg az Indiai-óceánban őshonos oroszlánhal például veszélyes is, tüskéi szúrás esetén akár halált is okozhatnak. A trópusi halak európai megjelenését elsősorban a globális felmelegedés okozza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.