BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Microchip Photo IllustrationsMicrochip and Taiwanese flag displayed on a phone screen are seen in this multiple exposure illustration photo taken in Krakow, Poland on April 10, 2023. (Photo by Jakub Porzycki/NurPhoto) (Photo by Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Így lett Tajvan a csipgyártás központja

A korábban szegény, pólókat exportáló Tajvan néhány évtized alatt a csipipar központja lett. A legnagyobb helyi csipgyártó, a TSMC pedig a világ egyik legértékesebb cégének számít.

Az 1970-es évek során Tajvan legjobb mérnökei egy Tajpejtől délre fekvő kisvárosban, Hszincsuban hoztak létre egy kutatólaboratóriumot és egy kísérleti gyárat, hogy kormányzati támogatással létrehozzanak egy új nemzeti iparágat, a csipipart. Közülük előtte többen az Egyesült Államokban dolgoztak és tanultak. A létesítmény irányítására Morris Changot, egy kínai–amerikai mérnököt, az amerikai elektronikai óriáscég, a Texas Instruments korábbi vezetőjét vették fel.

Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) factory completed in KumamotoA photo shows the first major factory of Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) completed in Kikuyo Town,  Kumamoto Prefecture on Dec. 13, 2023. The Taiwan chip giant company will build the second factory in the prefecture. The factory opening ceremony will be held in February and be operated at the end of the next year.  ( The Yomiuri Shimbun ) (Photo by Koichi Nagano / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
A szilíciumpajzs védi Tajvant.
 Fotó: AFP

A 92 éves férfit ma a tajvani félvezetőipar atyjaként ismerik, a technológiát kezdetben a holland Philipstől vásárolták. Az üzletember gyorsan rájött, hogy az amerikai és japán óriások ellen a saját játékukkal felvenni a harcot vesztes vállalkozás lenne. Ezért az üzleti modellje azon alapult, hogy más vállalatok által tervezett csipeket gyárt magas színvonalon.

És az időzítés nem is lehetett volna jobb: a Szilícium-völgy újonnan induló cégei – köztük az Apple, a Qualcomm és az Nvidia – nem rendelkeztek a saját gyárak építéséhez szükséges tőkével, így a tajvani üzemek kapóra jöttek. Ráadásul a TSMC-nek és a többi helyi vállalatnak nem áll érdekében a technológia másolása, 

mivel nem versenyeznek a megrendelőikkel.

Egy, az iparágban dolgozó forrás elárulta a BBC-nek: az is nagy előnye a szigetnek, hogy az amerikai szoftvermérnökökhöz képest kevesebbet keresnek a tajvani szakemberek, miközben akár heti hat napot is robotolnak. Ugyanakkor más ágazatokhoz viszonyítva jobb a fizetés a csipiparban, így az érintettek közül senki sem lázong.

Ma Tajvanon készül a félvezetők többsége, a TSMC pedig a világ legnagyobb csipgyártója lett. A cég sikere arra épül, hogy minden piacon kiszolgálja az ügyfeleket, mindezt egy költséghatékony, szinte teljes egészében tajvani gyárcsoportból teszi. Tajpej szerint a globális félvezetőgyártás Tajvanon belüli koncentrációja biztosítja, hogy az Egyesült Államok a segítségére siet, ha Kína háborút indítana a sziget ellen. 

Ezt szilíciumpajzsként emlegetik az iparág szereplői. 

Ugyanis az elmúlt években élesedett az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget abban, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államok tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.

Idén újabb intézkedéseket hozott Peking ellen. Viszont Tajvan eltökélt abban, hogy az ipar minél nagyobb részét a szigeten tartsa. A TSMC szerint a feszültségek nem befolyásolják a vállalat működését, mivel a termelés Tajvanon is fenntartható, ugyanakkor Washington egyelőre hajthatatlan a kérdésben.

Mik a félvezetők és miért megy értük a harc?

Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani.

Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, és csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. A tervek szerint jövőre érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is. Az elemzők szerint a modern társadalmak a félvezetőkre támaszkodnak a kritikus infrastruktúrák kiépítésében és működtetésében.

A tajvani konfliktus

A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.

Washington és Európa a Kínai Köztársaságot fogadta el, az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. Ugyanis az Egyesült Államok kihasználva a Szovjetunió és Kína ellentétét, Peking mellé állt és elfogadta az Egy Kína-elvet. Washington ugyanakkor egyértelművé tette, hogy megvédi Tajpejt, de a sziget függetlenségét nem támogatja.

A gyakorlatban a 24 millió lakosú sziget saját kormányzattal rendelkezik. Jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra. A harmadik pedig a már ismertetett csipipar.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy Kína valójában lerohanná a szigetet. Ugyanis a világ második legnépesebb országa a jóval erősebb flottájával blokád alá veheti a szigetet, amely olaj és gáz hiányában kénytelen lenne megadni magát, így Peking kikényszeríthetné az egyesülési tárgyalásokat. Más országok pedig visszariadnának Tajvan támogatásától, mert attól tartanának, hogy az eszkaláció a félvezetőellátásuk végleges megszakításához vezethetne.

A tajvani vállalatok is betörnének Európa fellendülő csippiacára

A tajvani csipgyártás beszállítói Európában terjeszkednének, hogy mielőbb csatlakozni tudjanak a kontinens újra fellendülő félvezetőgyártásához, amely jelenleg komoly ellátási problémáktól szenved. A nemzetközi félvezetőgyártók közül többen is Európában terjeszkednének, hogy kihasználják a blokk új csiptörvényével járó támogatásokat, ami 43 milliárd eurót biztosítana az iparágnak, válaszul az Egyesült Államok és Kína hasonló állami programjaira.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.