Az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy 2004 óta először veszteséges évet zárt, miután az elmúlt évek inflációs hulláma ellen rekordszintre emelte az irányadó kamatszintet – írta a Financial Times.
A 2023-ra vonatkozó 1,3 milliárd eurós veszteség a tagállamok jegybankjainak fizetett magasabb kamatok hatását tükrözi – az EKB azonban sokkal nagyobb veszteséget szenvedett volna el, ha az elmúlt években nem halmozott volna fel egy 6,6 milliárdos céltartalékot.
A magasabb kamatszintek miatt a pénzintézet nettó kiadásai – az eurót megosztó más jegybankoknak fizetett kamatok erőteljes emelkedése miatt – a 2022-es 900 millióról tavaly 7,2 milliárd euróra ugrottak.
Ugyanakkor az EKB bevételei az elmúlt évtizedben vásárolt kötvények hatalmas portfólióján közel sem nőttek ennyire, mivel ezek közül sok hosszú távú állampapír volt, amelyeket a következő évekre alacsony vagy sok esetben negatív kamatszintekhez kötöttek.
MNB: megmenekült a büdzsé, a jegybank előtt megnyílt a lehetőség ledolgozni a veszteségetMár tavaly is meglehetősen rosszul alakult a központi bank gazdálkodása, idén pedig a 2000-2500 milliárd forintos veszteség is elképzelhető, ami hatalmas lyukat ütött volna a költségvetésben, ha a parlament nem módosítja a jegybanktörvényt. A változtatás lehetőséget teremt arra, hogy az MNB ledolgozza a veszteséget, amely azért keletkezett, mert az elmúlt időszakban a gazdaság megfelelő működéséhez pénzt kellett teremteni. |
A jegybank veszteségessé válása valószínűleg tovább erősíti a korábbi, nagy mennyiségű kötvényvásárlással szembeni kritikákat, amelynek ügye még a német alkotmánybíróságig is eljutott.
S bár a veszteség növelheti az EKB-ra nehezedő politikai nyomást, és veszélyeztetheti a függetlenségét, a legtöbb elemző szerint nem kellene, hogy számítson, hogy a központi bankok nyereségesek legyenek.
Egyelőre nem látok érdemi változást a működésben. Nehéz időket élünk, és nem várhatjuk el, hogy a szigor fenntartása érdekében a pénzintézet elhanyagolja a feladatait
– jelentette ki Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management makrogazdasági elemzési vezetője.
Bár korábban voltak azzal kapcsolatban aggodalmak, hogy az EKB-nak ki kellene mentenie néhány uniós jegybankot – például a hollandot –, ennek veszélye folyamatosan csökken, ahogy a kormányok saját terveket tudnak kidolgozni a központi pénzintézeteik fenntartására.
Az EKB-t pedig a pénzügyi kilátásainak romlása már tavaly is arra kényszerítette, hogy megszüntesse a nemzeti jegybankoknak fizetett osztalékokat. Ezeket a kifizetéseket – amelyek 2018 és 2022 között 5,8 milliárd eurót tettek ki – a nemzeti jegybankok általában továbbadják az euróövezeti kormányoknak.
A következő években fogunk még látni veszteségeket, ám vissza fogunk térni a tartós nyereségtermeléshez. Továbbra is jelentős tőkével rendelkezünk, és képesek vagyunk hatékonyan működni
– olvasható a jegybank közleményében.
Az EKB utoljára 2004-ben volt éves veszteséges, amikor az euró gyors felértékelődése miatt árfolyamveszteséget szenvedett el, amelyet a továbbforgatás helyett inkább elnyelt.
EKB-s pénzszivattyútól rettegnek az európai bankok, jön a digitális euróAz európai kereskedelmi bankok attól tartanak, hogy a digitális euró bevezetése után ügyfeleik kivonják a betéteket, hogy helyette digitális eurót tartsanak. A bankok félelmei azonban az új eszköz bevezetését tervező Európai Központi Bank szerint alaptalanok, mivel a digitális eurót fizetési eszköznek és nem befektetésnek szánják. |
