Fokozódnak a kereskedelmi feszültségek, Kína célba veszi az európai tejtermékeket

Kína dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból származó tejtermékekkel szemben. A távol-keleti országba irányuló uniós tejipari export tavaly 1,7 milliárd eurót ért el, a lépés a két fél közötti kereskedelmi konfliktus legújabb fejleménye.

Kína és az EU számos területen keveredett vitába, például a kínai elektromos autók terén: nyáron léptek hatályba a kínai elektromos autókra vonatkozó ideiglenes vámok, mivel Brüsszel szerint Peking olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. Kína tagadja a vádakat, a felek közötti tárgyalások még zajlanak.

Az átmeneti vám ugyanis legfeljebb négy hónapig érvényes, ezen időtartamon belül – vagyis október elejéig – az uniós tagállamoknak kell végleges döntést hozniuk. Ha az uniós országok megállapodnak, akkor a vámok öt évig lesznek érvényben. Kína már többször jelezte, hogy nem hagyja válasz nélkül a lépést.

A távol-keleti ország először dömpingellenes vizsgálatot indított az uniós sertéshús importjával szemben. Ha ennek eredményeképpen Peking korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás lenne, elsősorban Spanyolországnak, Dániának és Hollandiának. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb felvevőpiaca, 

Sőt, az is felmerült, hogy emelik az európai robbanómotoros autók importjára kivetett vámot, ami leginkább a német gyártókat, a Mercedest és a BMW-t sújtaná. A világ második legnépesebb országa a tejipar után újabb területeket vehet célba, ha októberben végül vámmal sújtják a kínai elektromos járműveket.

Geopolitikai feszültségek

Kína és Európa kapcsolatait tovább rontották a geopolitikai feszültségek, mivel a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozásoknál. Az előbbi esetében az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, valamint Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel. 

A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például a holland ASML – a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.

A tárgyalások még zajlanak, de könnyen elmérgesedhet a vámvita. Pedig szükség lenne a párbeszédre: tavaly Kína számított az unió legnagyobb árubehozatali partnerének, egyben a harmadik legnagyobb szereplője az EU áruexportjának, miközben a blokk kereskedelmi deficitje éves szinten 27 százalékkal, 291 milliárd euróra csökkent.