Szlovákiában már a küszöbön vannak a megszorítások, készül a Fico-csomag
Szlovákiában az Európai Bizottság szerint elkerülhetetlenek a megszorítások. A testület döntése értelmében Robert Fico kormányának legkésőbb szeptember 20-ig le kell tennie az asztalra egy erőteljes konszolidációs csomagot annak érdekében, hogy az idén várt, a bruttó hazai össztermékhez viszonyított közel 6 százalékos államháztartási hiány a választási ciklus végére, 2027-re 3 százalékra mérséklődjön. A takarékossági intézkedések volumene elérheti a GDP 1 százalékát, illetve az 1,4 milliárd eurót.
Több adófajtát is érezhetően emelhetnek Szlovákiában
Egyelőre csupán az biztos, hogy 2025-ben bevezetik az édesített italokra kivetendő adót, illetve érezhetően nő a dohánytermékeket sújtó adóteher is, s ez a két tétel együttesen jövőre legalább százmillió euró többletbevételt hoz.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) pénzügyminisztériumi információkra támaszkodó értesülései szerint a Fico-kabinet alaposan megterhelné a szlovákiai családok pénztárcájá is.
Három intézkedés uralja a titokban előkészített konszolidációs csomagot: a jövőbeni nyugdíjaink újabb ellopása a második nyugdíjpillérből, a munka erőteljesebb megadóztatása és a pénzügyi tranzakciós adó
– fogalmazott Stefan Kiss, a PS parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja.
Szerinte a kiszivárgott információk arra utalnak, hogy
a kormány a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulását 4-ről 3 százalékra faragná le, újra lehetővé tenné a kilépést a második pillérből, illetve eltörölné a pályakezdők automatikus belépését is.
Ha valóban 3 százalékra vinnék le a hozzájárulást, az éves szinten 200 millió euró megtakarítást hozna az államkasszának. Az a munkavállaló viszont, aki havi 1500 eurót keres, évente 270 eurót veszítene az 1 százalékpontos csökkenéssel. A Fico-kabinet már eddig sem kímélte a második nyugdíjpillért, hiszen 2024-től kezdve a havi hozzájárulás mértékét a korábbi 5,5 százalékról 4 százalékra mérsékelte, miközben az eredeti tervek szerint ennek mértéke jövőre 5,75, 2026-ban pedig már 6 százalékra nőtt volna.
Robert Fico kormányfőnek egyébként már régóta a begyében vannak a magánnyugdíjpénztárak: korábbi kormányzásai idején négyszer is hozzányúlt a rendszerhez, aminek következtében nagyjából 400 ezer ügyfél lépett ki a jelenleg 1,9 millió tagot számláló kasszákból, miközben az eredeti, 9 százalékos hozzájárulás mértékét erőteljesen lefaragta, a nyugdíjpénztárak befektetési lehetőségeit, mozgásterét pedig gúzsba kötötte.
A kormánynak a vállalkozókra is gondja lehet
„Többek között 20 százalékkal emelnék az egyéni vállalkozók minimális társadalombiztosítási járulékát, illetve a mai hétszereséről az átlagbér 11-szeresére emelnék a társadalombiztosítási járulékfizetés plafonját. Ez a munkavállalókra, a munkáltatókra és az egyéni vállalkozókra egyaránt vonatkozik” – állítja az ellenzéki képviselő.
Egyben az úgynevezett fiktív egyéni vállalkozókat is kiszorítanák, elemzők szerint a közel 400 ezer egyéni vállalkozóból 107 ezer csak az adókedvezmények miatt választotta ezt a státuszt. Tény, hogy bruttó 1000 euróból az alkalmazottnak csupán 605 euró marad a pénztárcájában, az egyéni vállalkozónak az átalányadó révén viszont 686 euró.
A pénzügyminisztérium számításai szerint, ha a kényszervállalkozások számát az uniós átlag szintjére sikerülne visszaszorítani, az állam az adókon és járulékokon keresztül évente 177–250 millió eurós pluszbevételre tehetne szert.
Az is felmerült, hogy a társasági adó kulcsát a mostani 21 százalékról 22 százalékra emelik, emellett kérdéses az évi 60 ezer euró alatti adózott jövedelmet elérő kisvállalkozások kedvezményes, 15 százalékos adókulcsának megőrzése is.
„A Fico-kormány a költségvetési tervében már konkrétan beszél arról a szándékáról, hogy 2025-től harmadik és negyedik személyijövedelemadó-kulcsot kíván bevezetni, ami várhatóan 78 millió euróval növelné az állam bevételeit. A 30 százalékosra tervezett harmadik sáv a 80 ezer euró feletti éves jövedelemre vonatkozik majd. A 100 ezer euró feletti éves jövedelmet pedig a legmagasabb, 35 százalékos kulcs alapján adóztatnák meg” – ezt már Radovan Durana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője mondta. Emellett jöhet az 1 százalékponttal magasabb, most 20 százalékos áfakulcs, ami akár 500 millió eurót is hozhat az állam konyhájára.
Sőt, még a gyerekek után járó pénzt is megfelezhetik
A korábbi, Matovic-kabinet által bevezetett, gyermekek után járó, 200 eurós szülői bónusz a jelek szerint már csak idén lesz érvényben, a legújabb törvénymódosítás elfogadása után, jövő évtől hatályon kívül helyezik. A szülői bónusz kifizetésének beszüntetésével akár egymilliárd eurós többlet is keletkezhet a büdzsében. Teljesen nem fogják eltörölni a kedvezményt, de megfelezik a maximális összegét: 2025-től kezdődően legfeljebb 100 eurót kaphatnak a támogatásra jogosultak, és kisebb lesz azoknak a száma, akik igényelhetik.
Robert Fico korábban felvetette, hogy az államapparátus létszámát is visszavágnák, legalább 10 százalékkal, de ezek a hangok már elhalkultak.
A meglebegtetett, pénzügyi tranzakciókra kivetett adót mindenki, a lakosság és a vállalkozók is megérzik, ám szerencsére, a készülő csomag legkárosabb része, a bankautomatákból történő pénzfelvétel megadóztatása kiesett a tervezett csomagból, és valószínűleg a természetes személyek egymás közötti átutalásait sem érinti majd – mondta a PS parlamenti képviselője.
A pénzügyminisztérium a kiszivárgott lépéseket tételesen nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Augusztus végén a kormánypártok koalíciós ülései után már pontosabb kontúrokat vehet fel az elkerülhetetlen takarékossági csomag.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.