Magyarországnak 10-15 milliárd dollár újabb hitel kellene

Neil Shearing, a Capital Economics elemzőház Közép-Európával foglalkozó közgazdásza a lapnak nyilatkozva úgy véli: a Bajnai-kormány megszorító intézkedései valószínűleg nem fogják tudni megelőzni, hogy Magyarországnak jövőre ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia újabb hitelért.

Iryna Ivaschenko, a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet budapesti állandó képviselője azonban nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az országnak szüksége lesz-e újabb hitelcsomagra a jelenlegi, 2010 márciusában lejáró készenléti hitelszerződés után. Ivaschenko szerint a magyar kormány elkötelezett a reformprogram mellett, amely az IMF szerint a felépülés felé vezeti az országot és kezelni képes a szerkezeti gondokat, közöttük az alacsony munkaerő-részvételi hányadot, valamint a GDP-arányos államadósságot.

Rámutatott, hogy az országnak nincsen meg a pénzügyi mozgástere egy élénkítő ellencsomaghoz a magas államadósság miatt. A Marketwatch megjegyezte, hogy az IMF a GDP 3,9 százalékára becsüli az idei államháztartási hiányt; a korábbi 2,9 százalékos előrejelzést még a jelenleg tervezettnél drasztikusabb kiadáscsökkentéssel sem lehetett volna elérni.

Az amerikai gazdasági hírszolgálat mély recesszióba süllyedt országként írt Magyarországról, ahol ráadásul politikai felfordulás van; az ok a korábbi szertelen hitelfelvétel, valamint a nem fenntartható állami kiadások.

Ennek az árát kell most megfizetni. A Marketwatch budapesti tudósításában azt is megjegyezte: míg a térség egyik legkisebb és legnyitottabb gazdaságával rendelkező Magyarország súlyos krízist él át, addig például Lengyelország viszonylag ellenállónak bizonyult a válsággal szemben erős belső keresletének köszönhetően.

A hírszolgálat szerint nem tudni, milyen úton juthat vissza Magyarország a gazdasági stabilitáshoz; a kormányzati kiadások visszafogása várhatóan erősíteni fogja a recessziót, az ország gazdasága idén egyes számítások szerint 6,7 százalékkal fog zsugorodni. Ugyancsak bizonytalansági tényezőt jelent a jövő évi választásokat megelőző politikai taktikázás.

A magyar gazdaság struktúrája a 2001-2006 közötti fiskális expanzió miatt rossz - fejtette ki a lapnak Várkonyi Gergely, a Deutsche Bank elemzője. A régiós átlag alatti 3-4 százalékos korábbi növekedést főként a hitelből finaszírozott belső fogyasztás biztosította.

Miközben a legtöbben egyetértenek azzal, hogy a Bajnai-kormány jó úton jár, néhányan kételkednek abban, hogy elég messzire megy majd a kabinet, és célkitúzéseiből mennyit képes egy év alatt végrehajtani.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője nem érti, miért nem tartanak előre hozott választásokat: az országnak sokkal többre van szüksége a jelenlegi gazdaságpolitikánál. A magyar közkiadásokat erősen csökkenteni kell, miközben teljesen át kell alakítani az adórendszert.

MTI Eco - VG Online-->