Vonzók a bóvlikötvények

A válság óta nem látott ütemben bővül a bóvlikötvények piaca. A más néven spekulatívnak is nevezett kategóriába azokat a vállalati kötvényeket sorolják, amelyek minősítése a Standard & Poor’snál BBB–, a Moody’snál pedig Baa3 alatt van. Márciusban a Bloomberg adatai szerint eddig összesen 24,2 milliárd dollárnyi ilyen besorolású vállalati kötvényt bocsátottak ki világszerte a cégek, erre 2007 júniusa óta nem volt példa. A bővülés igen markáns a múlt hónaphoz képest, februárban ugyanis 16,2 milliárd dollárt tett ki a volumen. A márciusi hitelpapírok mögött olyan cégek állnak, mint a második legnagyobb francia autógyár, a Renault vagy a U.S. Steel.
A befektetők egyre szívesebben vásárolják ezeket a papírokat, ahogy a gazdaság állapota javul. „A néhány hónappal ezelőttinél lényegesen derűlátóbb a piac, és hajlandó többet kockáztatni a nagyobb hozam reményében” – mondja Paul Owens, a Liontrust Investment Services kötvényelemzője, aki szerint a gyorsjelentési szezonban publikált jó vállalati eredmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kelendőbbek a hitelpapírok. Az MSCI World indexben szereplő cégek a Bloomberg felmérése szerint 9 százalékkal teljesítették túl az elemzői várakozásokat. Nemcsak a magas hozamú, bóvlikötvények keresettek, de az ilyen értékpapírokba fektető alapok is vonzzák a befektetőket, március első két hetében csaknem 2 milliárd dollár került beléjük.
A spekulatív kategóriájú kötvényeken elérhető felár eközben egyre kisebb. Az államkötvények és a spekulatív kategóriájú vállalati hitelpapírok közötti hozamkülönbség 598 bázispontra sülylyedt, a befektetési kategóriájú vállalati kötvények hozamfelára pedig 168 bázispontra csökkent az elmúlt héten. Mindkét adat egyébként mélypontnak felel meg az idén. Bár a bóvlikötvények zömét az Egyesült Államokban bocsátják ki, a Barclays frissen módosított előrejelzése szerint Európában is rekordra kell készülni az idén. A brit pénzügyi csoport 45 milliárd eurónyi kibocsátást prognosztizál a kontinensen, ez több mint a harmadával nagyobb a tavalyi 33 milliárd eurónyinál.
Kérdés persze, hogy valóban érdemes-e megvásárolni az ilyen hitelpapírokat. Ezek a kötvények elsősorban azért kockázatosak, mert egy recesszióban számos kibocsátó tönkremegy, most viszont elmaradt az egy ilyen mélységű visszaesésnél várható rekordcsődhullám. A 2008-as 4,2 százalék után 2009-ben ugyan a bóvlikibocsátók 12,5 százaléka csődöt jelentett, a hitelminősítők ez évre viszont már csak 3 százalék körüli csődaránnyal számolnak. Ez összességében jóval kevesebb vállalati csődöt jelentene, mint amennyit a 2000–2001-es sokkal enyhébb recesszió alatt tapasztalhattunk. „Mostanában kevés a lejárat, ezért nincsenek csődök. A kötvények és szindikált hitelek nagy tömegben 2011–2012-ben járnak le” – magyarázza Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.
A szakember szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy két-három év múlva, amikor meg kell újítani a lejáró adósságokat, a kibocsátó cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az amerikai és az európai spekulatív kategóriás hitelpapíroktól az OTP szakértője nem is vár jó teljesítményt a közeljövőben, és a feltörekvő piaci kötvények kilátásai sem biztatók. Utóbbi értékpapírok ugyan fundamentálisan jobbak a fejlett piaciaknál, de ha megindul egy eladási hullám a fejlett világban, ezek hozama is újra emelkedni kezdhet. HB