Szenvednek a biztosítók

Lényegesen rosszabb első fél éven vannak túl az idén a biztosítók, mint egy évvel ezelőtt – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen publikált adataiból. Az első féléves adózott nyereség az iparágban alig haladta meg a 27 milliárd forintot, vagyis az ötödével zsugorodott egy év alatt, az adózás előtti profit is több mint 20 százalékkal esett, 34 milliárd forint alá, és az üzemi eredmény soron is hasonló a helyzet. Az eredményadatok romlását a kárráfordítások növekedése okozta, különösen a nem élet ágon. Ebben a szegmensben a csökkenő díjbevétel 23 százalékos kárkifizetés-emelkedéssel párosult, így a biztosítástechnikai eredmény a március végi 7,2 milliárd forintról június végére 1,86 milliárd forint alá zuhant.

Az életbiztosítási ágazatban a javulás jelei mutatkoznak. Bár a szerződések száma mintegy 4 százalékkal, 3,018 millió alá esett egy év alatt, a díjbevételek szépen emelkednek. Az első fél évben több mint 230 milliárd forintot gyűjtöttek a piaci szereplők, ez több mint 20 százalékkal magasabb a 2009-esnél. Továbbra is a befektetéshez kötött (unit-linked) konstrukciók teszik ki a legnagyobb hányadát a szolgáltatásoknak, ezekbe több mint 150 milliárd forint áramlott az év első hat hónapjában, 37,3 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A vegyes életbiztosítások piaca stabil, 3,7 százalékkal, 49 milliárd forintra nőtt az ilyen szolgáltatások díjbevétele.

Ami viszont árnyalja a képet, hogy a díjbevétel-növekedés nem a folyamatos fizetésű, vagyis hosszú éveken át stabil forgalmat jelentő életbiztosításoknak köszönhető, hanem az egyszeri díjasoknak. A PSZÁF adatai szerint ezekből 72,5 milliárd forintnyit adtak el, csaknem a kétszeresét a tavalyinak. A unit-linked konstrukciók aránya itt is kiugró, az 58,4 milliárd forintos egyszeri díjas bevétel 2,25-szerese a 2009-es első félévinek. Érdekesség egyébként, hogy miközben a nagy életbiztosítóknál fellendülni látszik az életbiztosítási részleg, a biztosítóegyesületek szerepe csökkent. Ezek az intézmények az év első felében alig 1,9 milliárd forint értékben értékesítettek életbiztosításokat, ez több mint 30 százalékos visszaesés tavalyhoz képest.

A nem élet ágban – akárcsak tavaly – az idén is csökkentek a díjbevételek. A biztosítók 212,9 milliárd forintot kasszíroztak hat hónap alatt, ez 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy éve, és gyakorlatilag alig haladja meg a 2006-os szintet. A szerződések száma is csökkent, 9,129 millió darabra. A nem életbiztosítási szegmens egyik legfontosabb szolgáltatása a jármű-felelősségbiztosítás. Jól látszik ennél a terméknél a biztosítók közötti fokozódó árverseny hatása, a díjbevételek ugyanis tovább csökkentek. Az összes jármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 62,7 milliárd forintot tett ki, ezen belül a kötelező gfb-díjak 61,9 milliárd forintra rúgtak, mindkét adat 4,5 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Még drámaibb a visszaesés a 2006 óta folyamatosan zsugorodó cascopiacon. Az idei első hat hónapban mindössze 43,76 milliárd forintnyi cascodíjbevételre tettek szert a hazai biztosítók, ez 6,6 százalékos csökkenés tavalyhoz képest.

A kárkifizetések mind az élet, mind a nem élet ágban emelkedtek. Az életbiztosítók 183 milliárd forintot fizettek ki klienseiknek az első hat hónapban, ez 18,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ebből 105,5 milliárdot a megszűnő vagy felmondott unit-linked életbiztosításokra kellett kicsengetniük az intézményeknek, ez az összeg több mint másfélszerese a tavalyinak. Jó hír viszont, hogy a jelek szerint a vegyes életbiztosításoknál 10 százalékkal csökkentek a kifizetések.

A nem élet ágon is vegyes a kép a kárkifizetéseknél. A gépjármű-felelősségbiztosítások után 34 milliárd forint fölötti összegben kártalanítottak a biztosítók, ez nagyjából 4,5 százalékkal kevesebb a tavalyinál, vagyis a kárkifizetések és a díjbevételek csökkenése hasonló mértékű volt. A cascoszegmensben már más a helyzet: a kárkifizetések ugyan itt is mérséklődtek, ám a díjbevételek zsugorodásánál szerényebb mértékben. Az idén szokatlanul heves tavaszi–nyári viharok és árvizek miatt megugrott a tűz- és elemi kockázatokra, valamint egyéb vagyoni kockázatokra kifizetett kártérítési összeg. Előbbi címén több mint 19 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek, 64 százalékkal többet, mint tavaly, egyéb kockázatokra 11,76 milliárd forintot kellett kiadniuk, ez csaknem 40 százalékos növekedésnek felel meg.

Az elemi kockázatok miatt aggódnak

Öröm az ürömben, hogy a tűz- és elemi kockázatokra, valamint az egyéb vagyoni kockázatokra kötött biztosításoknál a kliensek hajlandók voltak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Ezeknél a díjbevételek így minimális mértékben ugyan, de emelkedtek. A tűz- és elemi kockázatokra kötött szerződésekből 46,2 milliárd, egyéb vagyoni kockázatokra kötöttekből pedig 30,5 milliárd forintnyi forgalmuk lett a biztosítóknak.