Magyarország "eseményeket produkál" - a piac büntet

Az ugyancsak itt nyilatkozó Sarkadi Szabó Kornél vezető elemző szerint európai csődveszély idején egy “eseményeket produkáló” ország, amilyen Magyarország is volt az elmúlt időszakban, felhívja magára a figyelmet. Mindkét szakértő úgy látja: a magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználása körüli bizonytalanságok csak fokozzák a külföldiek bizonytalan reakcióit, a mihamarabbi tisztánlátás ez ügyben az egész magyar gazdaságnak és társadalomnak érdeke lenne.
 
Adott egy nagyon változékony nemzetközi keret – az írek, a portugálok, a görögök, a magyarok sebezhetőségével. Ehhez jönnek Magyarország esetében a “belső izgalmak”: a nyugdíjpénztárak körüli helyzet, amelyeknek nem látjuk még a végét, és amely hárommillió embert és hatalmas vagyont érint; a Nemzeti Bank monetáris tanácsa körüli izgalmak; a hír, hogy a kormány egy kicsivel nagyobb inflációt tartana megengedhetőnek; a Költségvetési Tanács költségvetésének elvonása. Nagyon sok a hír, és a piacok nem szeretik ezeket a “rángatásokat”, ilyenkor túlreagálnak. Egy ilyen túlreagálásnak lehetett áldozata az, akinek két nappal ezelőtt fordult a svájci frank hitele- magyarázta a piaci ingadozások hátterét Bod Péter Ákos.

A piacokat nemcsak a magyar fejlemények tartották nyomás alatt, hanem az ír, a portugál, a spanyol államcsődközeli helyzet, az ettől való félelem is gyengítette a közép-európai devizákat. Az Európai Központi Bank által kilátásba helyezett mentőcsomag-bővítés (a korábbi, hétszázötven milliárd eurós csomag kibővítése – a szerk.) viszont némi megnyugvást hozott a piacokra – elemezte az elmúlt időszak ingadozásainak hátterét Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője, ugyancsak a Közbeszéd stúdiójában.

Az európai csődkockázat mindig ráirányítja a befektetők figyelmét az éppen “eseményt produkáló” országra, és Magyarország az elmúlt hetekben ilyen hely volt; ez a magyarázata a piacok elmúlt hetekben tapasztalat óriási ingadozásának. Ez még akkor is igaz, ha az államadósságot és költségvetési helyzetet véve alapul néhány uniós tagállam már veszélyesebb zónában “tartózkodik”, mint Magyarország – hangzott a vezető elemző érvelésében. 

Félrekezelik a világválságot, amikor mindenkinek mentőövet dobnak

Rossz az irány, amely mentén a világválságot nemzetközi szinten kezelik – jegyezte meg Sarkadi Szabó Kornél. “Azt látjuk, hogy amint újabb és újabb országok, régiók és vállalatok kerülnek bajba, az egyes államok, vagy régiók – az EU vagy az Egyesült Államok – mentőövet dobnak mindenkinek; próbálnak mindenkit megmenteni – hitelből” - magyarázta az elemző, hozzátéve: ez hosszú távon nem járható út, hiszen valamiből a “mentőöveket” is finanszírozni kell, az ilyen célú tartalékok előbb-utóbb elfogynak majd.

Léteznek “mentőövek” pénzügyi alapjaiba csak befizető országok, és vannak államok, amely az elmúlt időszakban kissé lazább életet éltek, jellemzően az Európai Unió perifériájára eső országok ezek – tette hozzá Bod Péter Ákos. “Sajnos Magyarország, a múltból öröklött és a közelmúltban még megnövelt államadósságával sebezhető. A deficitünk lefelé halad, de az állomány maga nagyon nagy, aminek a finanszírozására újabb és újabb hitelt kell felvenni. És amikor az elemzők ilyen válságos időben jobban megnézik a makroalapokat, akkor azt látják, hogy Magyarország adatai nem szépek” - mondta.

“Vagyonból folyó kiadást finanszírozni bűn”

A nyugdíjpénzek körüli vitában mind a kormányoldal, mind az ellenzék azt állítja, hogy “ellopják a nyugdíjakat” – csakhogy mindkettő a másikra mutogatva mondja ezt. Szakértőkként hogy látják a magán-nyugdíjpénztárak körül kialakult helyzetet? - kérdezte a Közbeszéd.

A kormányzat koncepciója maga érthető és talán még indokolható is – tehát, hogy az eddigi magán-nyugdíjpénztári vagyont az állam felhasználja, méghozzá nagyrészt államadósság-csökkentésre. Ez közgazdasági és politikai szempontból is alátámasztható érv – reagált a Cashline elemzője. Sarkadi Szabó Kornél hozzátette: a probléma a részletek ismeretének hiánya. “Nincs konkrétan letéve az asztalra, a vagyon mekkora hányadát fordítják államadósság-csökkentésre. Ha az állam világosan megmondaná, hogy az egész vagyont az államadósság csökkentésére fordítja, ez biztos pont lenne a külföldieknek és csökkenne az országkockázat” - tette hozzá. Ám a külföld még nem látja a jövő évi büdzsé kiadási oldalát, így azt sem, mire használják fel a visszahozott magánpénztári vagyont.

Vélelmezhető, hogy a megtakarított vagyon egy részéből folyó kiadásokat akar finanszírozni a kormányzat, ez pedig bűn lenne – kapcsolódott a beszélgetésbe Bod Péter Ákos. “Ebben a tekintetben nem látunk tisztán. Másfelől pedig: több millió ember megtakarításairól van szó, akik nagy aggodalommal kezdik nézni, mi lesz velük – és e vonatkozásban sem látunk tisztán. Mintha előbb született volna meg a döntés, és csak utána indult volna meg az apparátus, hogy kidolgozza a részleteket. Ideális esetben előbb készülnek hatástanulmányok, és ezt követően, a lehetséges opciók közül választ a politika egy neki megfelelőt, az összes többi szereplő számára pedig kielégítőt” - szögezte le az egyetemi tanár.

Összeolvadó magánpénztárak?

Mi lesz a magán-nyugdíjpénztárakkal és azok pénzével, akik úgy döntenek: nem viszik vissza eddigi megtakarításaikat a közös állami alapba? - hangzott a Közbeszéd felvetése.

Ez nehéz kérdés – reagált elsőként Sarkadi Szabó Kornél. Az elemző felhívta a figyelmet: a mostani tervek szerint az önkéntes pénztárak működése is szigorodna, vagyis nem a vagyon, hanem a befolyó pénz után szabná meg a törvény a működési költségeiket. Ez pedig nyilván nehezíteni fogja az önkéntes pénztárak működését – mondta az elemző. Egyelőre itt sem látni tisztán.

A nyolc közgazdász – köztük Bauer Tamás, Békesi László vagy Bokros Lajos – által jegyezett felhívásról, amelyben a magánpénztárakban való maradásra szólítanak fel, kérdésre válaszolva Bod Péter Ákos azt mondta: ez egy politikai levél, üzenet a kormánynak; egy értékválasztás, nem pedig körültekintő befektetési tanácsadás.

Meg kell várni a konkrét szabályokat – folytatta a közgazdász, előre vetítve, hogy a magánpénztárak piacán várható egyfajta összeolvadás a vélhetően csökkenő taglétszámok miatt. További szempont lesz, hogy ha zsugorodik ezen pénztárak ügyfélköre, akkor még drágábban tudnák csak nyújtani szolgáltatásukat – erre lehet megoldás a költségek lenyomása összeolvadás útján – vetítette előre Bod Péter Ákos. Hozzáfűzte: a másik két és fél millió ember sorsa azonban jóval érdekesebb: “Hogy ők hogyan fognak döntést hozni egy olyan ügyben, amelynek a kifutása húsz év, azt még nem lehet tudni, de vélhetően sok esetben a véletlenen múlik majd a döntés" - hangzott a beszélgetésben.