Nyugdíjkilátások: csak magunkban bízhatunk

Mind az állami, mind a magánnyugdíjpénztárak esetében hosszú távon több bizonytalanság is felmerül, miközben a nálunk gazdagabb országok példái is jól mutatják, hogy az egyéni öngondoskodás nélkül igen nehéz a munkában eltöltött években megszokott életszínvonal fenntartása nyugdíjas éveinkre.

„A nyugdíjrendszer első két pillérére hagyatkozni nem célszerű, sőt most még inkább felerősödik az öngondoskodás fontossága és szerepe. Így marad az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ számla, ez utóbbi esetében a jelenlegi folyamatok alapján folyamatos népszerűség-növekedést várunk 2011-ben” – állítja Breznay Endre, a TakarékBank pénz- és tőkepiaci üzletágának vezetője.

Csaknem 30 százalékos növekedést tapasztaltak 2010 év végén a szakemberek a TakarékBank égisze alatt működő, jelenleg 23 takarék 358 fiókját tömörítő TakarékPont hálózatban a NYESZ számlákon tartott átlagos állomány 2009. év végi állapotához képest. Az összesített állomány pedig a korábbi évhez képest kétharmadával nőtt 2010 végéig, ami nagyjából fele-fele arányban a meglévő számlákon elhelyezett újabb összegeknek, valamint az új számlanyitásoknak volt köszönhető. 2011-ben pedig a nyugdíjrendszer átalakítása miatti bizonytalanság a NYESZ számlák további térnyeréséhez vezethet – teszi hozzá Breznay Endre.

A TakarékBank elemzései szerint 2010-ben több esetben is jobban járhatott az, aki önkéntes nyugdíjpénztári befizetés helyett a NYESZ-t választotta, hiszen a rugalmas, bármikor változtatható befektetési struktúra miatt könnyebben lehetett a befektetési tanácsadók segítségével a piacnak megfelelő irányba állítani az aktuális portfóliót. Mindemellett a kedvező hozamot a NYESZ számlához tartozó kamat- és árfolyamnyereség-adómentesség is növelte.

A TakarékBank elemzésében három modellportfóliót vizsgált meg az éves hozam tekintetében, és az derült ki, hogy a hozam mértéke alapján minden esetben a NYESZ számlára elhelyezett megtakarítás teljesített jobban az elmúlt 12 hónapban, különösen, ha az adójóváírással korrigált hozamot vesszük figyelembe.

A vizsgált portfóliók közül az egyikben csak állampapírok szerepeltek, a másik kettőben 25, illetve 50 százalékos mértékben részvények is helyet kaptak. A törvény által a maximális adójóváírást biztosító 433 333 forint elhelyezése mellett az alábbi hozamokat lehetett elérni:

Miközben a szabályozói környezet legutóbbi éles váltásai miatt növekszik az állami rendszerekkel kapcsolatos bizonytalanság, illetve megjelentek olyan befektetési termékek, amelyek állami adókedvezményekkel ösztönzik a hazai lakosságot a nagyobb mértékű megtakarításokra, az öngondoskodás szélesebb elterjedése egyelőre várat magára.

„Magyarországon a megtakarítási és befektetési kultúra a nyugati államokhoz képest kevésbé fejlett, ebből kifolyólag számos ügyfél rövid távú, rendkívül likvid megtakarításokban gondolkodik és elsősorban a lekötött betétekben bízik, azokat ismeri, – állapítja meg Breznay Endre.

Az öngondoskodás és a biztos jövőt szolgáló egyéni megtakarítások előretörését az idén újabb szabályozói változás is erősítheti a TakarékBank szakemberei szerint, amelynek hatását szintén január végével az első fizetések átutalásakor érezhetik meg a hazai magánszemélyek.

Az egykulcsos, 16 százalékos SZJA bevezetése kapcsán növekedni fog a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, különösen a megtakarításokat egyébként is gyakrabban alkalmazó, az átlagnál magasabb jövedelműek körében. Ez a növekmény várhatóan nem fog egy az egyben a fogyasztásban lecsapódni, hiszen az emberek még mindig bizonytalanok a gazdaság és a munkahelyeik stabilitását illetően. Így a 2008 óta növekvő megtakarítási hajlandóság tendenciája várhatóan további lendületet kaphat 2011-ben.

A független szakértőkből – egyebek mellett az MTA, Tárki munkatársaiból – álló Nyugdíj és Időskor Kerekasztal folyamatosan vizsgálja a nyugdíjrendszereket és megoldásokat. A 2007 és 2009 között végzett tevékenységükről szóló jelentésükben két alternatívát vázoltak fel arra az esetre, ha hosszú távon (2050) csak az állami nyugdíj marad fenn, tőkésített pillér társadalombiztosítási pillérhez viszonyított szerepe csökken.

A jelentésben szó szerint úgy fogalmaznak, ha ezek a lehetőségek valósulnak meg „minden nyugdíjas korúnak, járulékfizetéstől függetlenül, jár egy akkora mértékű alapszolgáltatás, amely megvédi az „éhenhalástól”, de csak a rendes korhatárnál néhány évvel később. Ezt mai értéken 30-40 ezer forint körüli szinten kalibráltuk – ezáltal a nulladik pillér mintegy 20-30 százalék relatív nyugdíjat biztosítana önmagában, a mai (2009-es paramétermódosításokat követő) átlagos 65-70 százalékos szinthez képest. Az alapnyugdíj forrását nem a nyugdíjjárulékok, hanem általános adóbevételek jelentik, azaz kevésbé terhelik közvetlenül az élőmunkát” – áll a jelentésben.