Nagyot buknak a forinton a bankok

Nyár közepe óta 17-20 százalékot gyengült a forint, ami többfele módon is veszteséget okoz a magyar bankrendszer számára. A Magyar Nemzeti bank adatai szerint a II. negyedévben még 266,31 forint volt az euró és 235,79 forint a svájci frank átlagárfolyama. Az utóbbi napokban viszont az euró értéke 318 forintot, a svájci franké pedig 257 forint közelében is volt és azóta sem volt jelentős árfolyamcsökkenés.

A bankrendszert ért kedvezőtlen hatások közül az a legjelentősebb, hogy a devizahitelek magas aránya miatt emelkedik a nem törlesztett hitelek állománya – mondta a Világgazdaságnak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A forint gyengülése miatt emelkednek a devizahitelek forintban számított törlesztőrészletei, ami miatt egyre több magánszemély, vállalkozás, vagy önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja fizetni kötelezettségét a bankoknak.

A másik jelentős veszteség, ami bankokat a forint gyengülése miatt érinti, hogy nagyobb árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük a lakossági jelzáloghitelek törvényben előírt fix árfolyamon történő kedvezményes végtörlesztésekor – folytatja a veszteségek felsorolását Várhegyi Éva. Sőt a magasabb devizaárfolyam miatt az is valószínű, hogy többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Nem a forint gyengülése miatt, ám azt kiváltó okok miatt megemelkedett Magyarország országkockázati felára, ami nehezebben elérhetővé és drágábbá tette a külföldről származó forrásokat a bankok számára. Ezt a hitelintézetek a magyarországi forrásgyűjtés fokozásával ellensúlyozhatják, ami a jegybank lépéseitől függetlenül növeli a forintbetétek és a hitelek kamatait – magyarázza a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A forint források felértékelődése előnyösebb helyzetbe hozza azokat a hitelintézeteket, amelyeknek hálózata alkalmasabb a betétgyűjtésre.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.