Maga Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter számította ki, hogy mely pénzintézetek "rendszer relevánsak". A listán szereplő bankok azzal számolhatnak, az adófizetők segítségével megmenekülnek a válságokból, hiszen ezek csődjét a német gazdaság nem engedheti meg magának. Berlin eddig nem árulta el, mely cégek szerepelnek a listán és hivatalosan most is csak annyit tudni, hogy harminchat céget vontak be. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a védett listára került a Deutsche Bank, a Commerzbank, a HypoVereinsbank, a DZ Bank és a tartományi cégek, a Landesbankok is.
A Süddeutsche Zeitung emlékeztet arra, hogy a Bafin idejének csak egynegyedét tölti a legnagyobb bankok ellenőrzésével, a fennmaradó időben pedig a kisebb cégekkel foglalkozik. Különösen megmutatkozik ez az aránytalanság a Deutsche Bank példáján. Noha a pénzügyi ágazat osztályelsője a németországi bankok együttes mérlegösszegének közel 23 százalékával rendelkezik, a bankfelügyelet csak 4 százalékban foglalkozik ezzel a pénzintézettel. A kis szövetkezeti bankoknál ezzel szemben pontosan fordított a helyzet: ők a teljes mérlegösszeg mintegy nyolc százalékával rendelkeznek, velük viszont a bankfelügyelet 20 százalékban foglalkozik.
Az a tény, hogy az Európai Központi Bank 2014-től kezdődően átveszi a nagy bankok felügyeletét, nem jelenti automatikusan azt, hogy sok minden változik az ellenőrzés gyakorlatában. A tényleges munkát továbbra is nagyrészt a nemzeti felügyeleti hatóságok végzik majd. S a nemzeti hatóságok képviselői dominálnak az Európai Központi Bank felügyeletének vezető grémiumában - írja a Süddeutsche Zeitung.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.