Harcolnak a világ urai

A gyengébb globális gazdasági növekedés, a nyersanyagárak esése miatti alacsony infláció és a bérek lassú növekedési üteme arra késztetheti a Bank of England (BoE) döntéshozóit, hogy még tovább várjanak a kamat emelésével. Andy Haldane, az angol jegybank vezető közgazdásza szerint mindez mérsékelte az esélyét annak, hogy a közeljövőben szigorúbb legyen a brit monetáris politika. Korábban azt gondolták az elemzők, hogy a BoE lehet az első jegybank, amelyeik a válság után kamatot emel.

Haldane azután nyilatkozta ezt, hogy James Bullard, az St. Loius-i Federal Reserve elnöke a világgazdasági válság óta tartó amerikai eszközvásárlási program leállítása ellen érvelt. Bullard arról beszélt, hogy az inflációs várakozások csökkenését meg kellene állítani, amit csak úgy lehetne, ha a Fed továbbra is vásárolna kötvényeket. Mark Vitner, a Wells Fargo közgazdásza szerint Bullard nincs egyedül az aggodalmával.

A Fed tavaly decemberben kezdte meg a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjának visszafogását, és mostanra már csak 15 milliárdnyit vásárolnak. Elemzők és a Nyíltpiaci Bizottság (a Fed kamatdöntő testülete) eddig úgy gondolta, hogy októberben végleg befejeződhet a pénznyomtatás és a jövő év közepéig emelkedhet a kamat, most azonban változott a széljárás.

Hiába csökkent a válság előtti szintre, 5,9 százalékra a munkanélküliségi ráta, az infláció nem akar emelkedni. Ez részben azért van, mert az amerikai dollár folyamatosan erősödik a vezető devizákkal szemben, miután a Fed extrém laza monetáris politikája változik. Az amerikai jegybank mérlegfőösszegének a növekedése az elmúlt években nyomás alatt tartotta a dollárt, ami úgy is értelmezhető, hogy az USA a valuta gyengítését használja a gazdasági növekedés felpörgetésére.

Sokan a legnagyobb jegybankok válság során alkalmazott unortodoxan laza monetáris politikáját (nulla százalékos kamatszintek melletti eszközvásárlások) egy globális valutaháborúként értelmezték. Eszerint azért versengenek, hogy leértékeljék saját valutájukat. A Bank of Japannak (BoJ) egészen jól sikerült a jen gyengítése, hiszen tavaly a dollárral szemben hanyatlott az árfolyam.

Az viszont kétségtelen, hogy a BoJ a közel két évtizede tartó recesszió és defláció leküzdése miatt kezdett korábban soha nem látott mértékű pénznyomtatásba. Abe Sinzó miniszterelnök gazdaságpolitikája („Abenomics”) pedig úgy tűnik, hogy eddig a legsikeresebb kísérlet a növekedés és az áremelkedés felpörgetésére, hiszen az adóemelésekkel azt befolyásolja, amit a legfontosabb: az inflációs várakozásokat emeli. Ez volt a Fed célja is, pedig az amerikai pénznyomtatás 2009-es kezdetekor attól féltek, hogy óriási inflációt és tőzsdei buborékokat fog okozni a pénzmennyiség növekedése. Mára azonban kiderült, hogy nem inflációt okozott, hanem a deflációt sikerült ezzel elkerülni az USA-ban.

A jegybankok leginkább a defláció elkerülése érdekében „háborúznak”. Saját országuk valutáját értékelik le azért, hogy növekedjen az importált infláció. Ha minden nagy jegybank éppen ezt szeretné elérni, az viszont nem működhet, hiszen a világ legnagyobb országainak devizája nem gyengülhet egyszerre. Európában is az okoz problémát, hogy az eurót túlértékeltnek tartják, ami alacsonyan tartja az inflációt. Sőt, Japánhoz hasonló elveszett évtized fenyeget a deflációs kockázatok miatt. Az Európai Központi Bank (EKB) éppen ezért próbálja meg növelni a mérlegfőösszegét. Az azonban biztos, hogy az euróövezeti jegybankot nem lehet azzal vádolni, hogy élen járna a valutaháború mélyítésében, hiszen egyelőre elzárkózik attól a fajta pénznyomtatástól, amit a Fed, a BoE és a BoJ folytat.

Zuhantak a tőzsdék

Az elmúlt napokban a vezető tőzsdeindexek nagy zuhanáson mentek keresztül, miközben a 10 éves amerikai államkötvény hozama 2 százalékon járt. Korai lenne arról beszélni, hogy a tőzsdei esés azoknak a lufiknak a kipukkadását jelenti, amelyet a Fed pénznyomtatása fújt fel, miután sokan nem gondolják, hogy buborékok alakultak ki. Tartósan negatív hangulat mellett a Fed azonban tartózkodni fog a monetáris politika szigorításától, hiszen a negatív hangulatban a dollár menedékdeviza szerepe miatt erősödne.