Jöhetnek még bedőlések a pénzügyi szektorban

Három hitelintézet is bedőlt az elmúlt hetekben, a Széchenyi Hitelszövetkezethez november elején rendelt ki felügyeleti biztost a Magyar Nemzeti Bank (MNB), december 5-én pedig ugyanerre a sorsra jutott a Tisza Takarékszövetkezet. Ugyanezen a napon elrendelték a Széchenyi Kereskedelmi Bank végelszámolását is. A pénzügyi cégek felszámolását és végelszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) sűrű napoknak néz az elébe, a hitelintézetek mellett ugyanis számos más céghez is kirendelte a szakértőiket a jegybank az elmúlt hetekben. Csak novemberben két pénzügyi vállalkozásnál kellett felügyeleti biztosnak átvennie az irányítást, egy harmadiknál pedig elindult a felszámolási eljárás.
A PSFN honlapja szerint jelenleg 90 eljárást kezel a cég, ebből 25 az idén indult. Ezek közül a legnagyobb port kavart ügyek a hitelintézeti csődök voltak, hiszen ezeknél lakossági ügyfelek bankbetétje is bennragadhatott. Hat ilyen eset volt az idén, ami kiugró rekordnak számít, hiszen korábban évente legfeljebb egy hitelintézet vált fizetésképtelenné, sőt 2000 és 2010 között egy évtizeden át egyetlen ilyen csőd sem volt.

A hitelintézetek mellett azonban sok más pénzügyi intézmény is nehéz helyzetbe került az elmúlt években, különösen a pénzügyi vállalkozások – lízing-, és faktorcégek, hitelezéssel foglalkozó társaságok – helyzete vált törékennyé. Több mint 40 intézkedés folyik ilyen cégekkel szemben, a többségük ingatlanhitelezésben volt korábban érdelelt, de a lízingcégek közül is kilencnél folyik valamiféle eljárás. A pénzügyi vállalkozások között akad persze olyan is, amelyik nem ment csődbe, azért döntöttek a tulajdonosai a végelszámolás mellett, mert beolvasztották a tevékenységet az anyacégbe vagy egy másik vállalkozásba. Így történt például a K&H Lízingnél vagy a hazánkból kivonult Fortis két lízingcégénél.

Az ingatlanhitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások a válság kirobbanása után a forráshiány miatt kerültek nehéz helyzetbe, néhányan már akkor bedobták a törölközőt, amikor a refinanszírozó bankok megvonták tőlük a forrásokat. A túlélők helyzetét is nehezítette viszont, hogy visszaesett az ingatlanhitelezés, így új szerződések nem jöttek, miközben a meglévők közül egyre több dőlt be. A végtörlesztés és a szektorra kivetett különadó pedig végképp csődsorozatot indított el a szektorban – mondja Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A pénzügyi vállalkozások csődje miatt egyébként a refinanszírozó bankok feje fájhat a leginkább, a legjelentősebb ilyen hitelintézetek piaci források szerint annak idején Raiffeisen, a CIB és a Volksbank (jelenleg Sberbank) voltak.

Jövőre is nagyok a kockázatok ebben a szektorban. Az adósokkal szembeni elszámoltatás 150 milliárd forintba kerülhet a lízingcégeknek, ez főleg az autófinanszírozásban érintett vállalkozásokat viselheti meg. Tovább nehezítheti az ilyen cégek helyzetét, ha a jelzáloghitelek forintosítása után gyengül a forint, miközben ők még jelentős devizahitel-portfólióval rendelkeznek.

Tizenöt eljárás pénztáraknál

Két biztosító is szerepel a PSFN listáján. A MÁV ÁBE ellen 2008. augusztusában indult eljárást például a táblázat szerint a mai napig nem sikerült lezárni. Ezt követően az AIM-nál volt szükség még beavatkozásra öt évvel később. Pénztárakkal kapcsolatban 15 eljárás zajlik. Ezek az ügyek is hosszú éveken át elhúzódhatnak. A Saturnus Magánnyugdíjpénztár és a vele egy csoportba tartozó Partner Önkéntes Nyugdíjpénztár felszámolása már 2000-ben, illetve 2002-ben elindult, ám eddig csak a magánkasszánál zárták le az eljárást.