Sikerül-e kivezetni a Plotinust a pesti tőzsdéről?

Január elején látott napvilágot , hogy az igazgatóság kivezetné a Plotinus részvényét a tőzsdéről. Egyúttal 5700 forintos áron sajátrészvény-vásárlásba kezdtek, hogy azok a kisrészvényesek, akik nem értenek egyet a döntéssel, kiszállhassanak a papírból. Az ajánlat méltányos volt, hiszen az egy részvényre jutó saját tőke alapján 5603 forint jött volna ki. A bejelentés idején 597 ezer részvény volt 5 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonosnál, és a vásárlások gyakorlatilag addig folytak, amíg erre igény volt.

„Közel 380 ezer darab részvényt vásároltunk vissza az elmúlt hónapokban 5700 forintos áron, ami nem hivatalos ajánlat volt, hanem csak egy lehetőség a kisrészvényeseknek” – mondta a Világgazdaságnak Zsiday Viktor, a Plotinus elnöke. Hozzátette: jelenleg a 955 ezer darab részvényből nagyjából 200-220 ezer lehet a közkézhányad.

Mint azt külön is hangsúlyozta, a tőzsdei kivezetés ugyan a menedzsment javaslata, de arról nem a vállalatvezetés dönt, hanem a közgyűlés. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy ilyen határozatot csak akkor hozhat a közgyűlés, ha legalább 50 százalékos a részvétel, márpedig erre még nem volt példa a társaság történetében. Továbbá a jelenlévők 75 százalékának szavazata szükséges a kivezetéshez.

A tulajdoni szerkezet most úgy néz ki, hogy Zala Péter és családja rendelkezik közel 120 ezer darabbal, továbbá a Keletfa Kft. tulajdonában van 60 ezer darab, s ehhez jön még az említett 200-220 ezer darabos közkézhányad, míg a saját részvény 555-575 ezer darab lehet. Ahogy az a közgyűlési meghívóból is kitűnik, az eseményen új igazgatóság alakul, s amint azt Zsiday Viktor elmondta, a folytonosságot a jelenlegi alelnök, Szabó Zoltán képviseli majd, mivel eddig is hozzá tartozott az a terület, amelyet a maradó eszközök kezelése igényel.

Joggal merül fel, hogy a méltányos áron történő sajátrészvény-vásárlások ellenére miért maradt meg közel 22 százaléknyi a közkézhányad. Számolni kell azzal, hogy vannak részvényesek, akik a kivezetés ellen szavaznak majd, mert abban bíznak, hogy ha a tőzsdén marad a társaság, akkor az emelkedő könyv szerinti érték miatt az árfolyam is növekszik. És azt sem zárhatjuk ki, hogy vannak olyan részvényesek, akik egy zártkörűen működő részvénytársaságban is megtartanák a tulajdonrészüket, mert később például az osztalékból szeretnének részesedni.