A középiskolások okosabban gazdálkodnak

A középiskolások csaknem háromnegyedére jellemző az, hogy zsebpénzzel gazdálkodnak, vagy valamilyen munkával már szert tettek önálló keresetre. Majdnem minden második diáknak van bankkártyája vagy bankszámlája. Legtöbbjük (86 százalékuk) takarékoskodik, félretesz pénzt a nagyobb tervezett kiadásokra. Csak harmaduk tartja elfogadhatónak, hogy hitelből finanszírozza a tanulmányait, a többiek inkább szeretnék elkerülni ezt a helyzetet. De amiben szinte mindannyian egyetértenek – tíz gyerekből kilenc –, fontos az, hogy a pénzügyi ismeretek szerepeljenek az iskolák tanterveiben.

Ezek a reprezentatívnak még nem nevezhető, ugyanakkor figyelemre méltó tanulságokat hordozó megállapítások azokból a kérdőívekből származnak, amelyeket a Pénziránytű Alapítvány és a Diákhitel Központ Zrt. által szervezett pénzügyi projektnapon töltöttek ki a diákok. A rendezvénysorozatot Pénzre váltható tudás címmel május 29. és június 9. között tartották meg az ország hat pontján. A projektnapok célja a középiskolások pénzügyi tudatosságának fejlesztése volt, mégpedig interaktív és szórakoztató módszerek segítségével.

Egy-egy projektnap helyszíne bármely magyarországi középiskola lehetett, amelyik tagja a Pénziránytű Iskolahálózatnak, vagy a jelentkezési adatlap benyújtásával regisztrált a hálózatba. A helyszíneket 14 intézmény jelentkezése alapján választották ki. A rendezvénysorozatot – két interaktív tanórát és egy nyilvános pódiumbeszélgetést követően – egy diákoknak szervezett online kvízshow zárta. Az interaktív foglalkozások 20-25 fős csoportokban, a helyszínt adó intézmény felkészített szaktanárainak vezetésével zajlottak. A pódiumbeszélgetésen közismert vendégek (a Magyar Jégkorong Szövetség játékosai, Polgár Odett énekes és a Blahalouisiana együttes), valamint a részt vevő diákok képviselője cseréltek eszmét a pénzügyi tudatosság legfontosabb kérdéseiről. Eközben – mobiltelefonos applikáció segítségével – a pénzügyek kezelésével kapcsolatos, kompetenciáikat, attitűdjeiket, tudatosságukat vizsgáló kérdésekre is válaszoltak a diákok. A pénzügyi projektnap zárásaként egy pénzügyi ismereteket mérő, okostelefonnal kitölthető kvíz következett. A helyes válaszokat adó diákok iskolájuk számára maximum 300 ezer forint, pénzügyi nevelésre fordítható támogatást nyerhettek.

A projektnapokon és a felmérésben hat középiskolából összesen 536-an, 10–11. évfolyamos diákok vettek részt. A pódiumbeszélgetés alatt megválaszolt kérdések értékelése során három fontos kategóriát vizsgáltak meg: az önálló pénzkezelést, a pénzügyi tudatosságot, gondosságot és a hitelhez fűződő viszonyt. A felmérésből az is látszik, hogy jelentősek az eltérések. Az egri diákok csaknem dupla olyan arányban kapnak zsebpénzt, mint a ceglédiek. Az egriek az önálló munkával keresett pénz tekintetében is elöl járnak. Nem meglepő, hogy közülük van a legtöbbnek bankkártyája. A hitellel kapcsolatban a válaszadók többnyire meglehetősen tartózkodók, az orosházi és az ózdi diákok különösen elutasítják a diákhitel lehetőségét. Amiben viszont nagy az egyetértés a különböző régiókban élő és különböző profilú intézményekbe járó középiskolások között: a pénzügyi ismeretek iskolai oktatásának szükségességét 89 százalékuk fontosnak tartaná.

A tanulók pénzügyi ismereteiről az online kvíz kérdéseire adott válaszok alapján kaptunk képet. A kérdések a bankolás, a hitelfelvétel, a befektetés és a biztosítás témakörét járták körül. Egy kérdés a kalkulációs képességet is érintette: arra kérdeztek rá, hogy a tanulók ismerik-e és megfelelően értékelik-e a kamatos kamatot. A tanulók a kvíz előtt részt vettek két pénzügyi tervezésről szóló tanórán, ami minden bizonnyal pozitívan befolyásolta a végső eredményeket. Fontos tudni azt is, hogy a válaszokat a diákok nem egymástól függetlenül jelölték be, a csoportjukban lévő „véleményvezérek” is befolyásolhatták őket.

Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a gyerekek olyan ismeretek tekintetében teljesítenek kevésbé jól, amelyekkel még sohasem találkoztak. Több kérdéssel kapcsolatban ugyanakkor a középiskolások meglehetősen tájékozottaknak mutatkoztak. Az őket érintő kérdésekre tudták a legjobban a válaszokat. Jól ismerték a diákhitel-konstrukciókat és olyan, a pénzügyek kezeléséhez elengedhetetlen fogalmakat, mint a különböző befektetések futamideje, a THM vagy a biztosítások. A kalkulációs feladatot azonban sajnos csak a megkérdezettek 47 százaléka tudta jól megoldani. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő pénzügyi tudatosság eléréséhez nem elég csupán az ismeretek átadása, figyelmet kell fordítani az ehhez kapcsolódó kalkulációs képességek kialakítására és megszilárdítására is.