Nincs garancia a SZIT-es osztalékra
Több ponton módosult a jövő évi adócsomag részeként a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) működéséről szóló törvény, amelynek egyik része összhangba hozta ugyan azt a polgári törvénykönyvvel (Ptk.), azonban megnyitott egy kiskaput is, emiatt az elvárt osztaléktól akár el is eshetnek a (kis)részvényesek. Ez főleg azon társaságok esetében valós kockázat, ahol a közkézhányad alacsony, a többségi pakett pedig koncentrált.
A módosítás rögzítette, hogy a SZIT vezetőségének osztalékra vonatkozó javaslatáról végső soron a részvényesek döntenek. A pontosítás előtt a törvény kötelezte a SZIT-eket, hogy a nyereség legalább 90 százalékát mint elvárt osztalékot odaadják a részvényeseiknek.
A régi szabályozás viszont nem vette figyelembe a Ptk. által a részvényeseknek garantált döntési szabadságot. Az új törvény értelmében a SZIT-ek ügyvezetése továbbra is köteles javaslatot tenni az elvárt osztalékra, a részvényesek viszont dönthetnek akár úgy is, hogy nem kérnek a nyereségből részesedést, vagy megelégednek kisebb osztalékaránnyal. A módosítás a SZIT-ek számára lehetővé teszi, hogy osztalékfizetés helyett beruházzanak, vagy például ingatlanfejlesztési projektbe fogjanak anélkül, hogy a társaságiadó-mentességük veszélybe kerülne.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Kóka Gábor, a Deloitte partnere a Világgazdaságnak elmondta:
a módosított törvény szerint megtörténhet, hogy egy SZIT-ként működő részvénytársaság ügyvezetése javaslatot tesz az elvárt osztalék legalább 90 százalékának kifizetésére, ugyanakkor arra ténylegesen nem kerül sor.
A kedvező adózási feltételekkel járó SZIT-státusz ebben az esetben sem vész el, a törvényalkotók ugyanis csak azt írják elő a SZIT-té válás feltételeként, hogy a cégek ügyvezetése tegye meg a javaslatot az elvárt osztalék 90 százalékának kifizetésére.
A közgyűlés döntése eltérhet a menedzsment javaslatától, az is megtörténhet tehát, hogy egyáltalán nem kapnak osztalékot a SZIT-ek tulajdonosai
– magyarázta Kóka Gábor.
A módosítás háttere a Deloitte szakértője szerint az, hogy a SZIT-ek menedzsmentjeitől nem elvárható, hogy befolyással legyenek a közgyűlés döntéseire. Kérdésünkre Kóka Gábor hozzátette, a SZIT-ek által elért nettó nyereség az osztalékfizetés mértékétől függetlenül (a jogszabályban meghatározott kivételekkel) adómentes Magyarországon a társasági adó tekintetében.
Egy társaság, a Graphisoft Park kapta meg a SZIT-státuszt, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) pedig úgynevezett SZIE-ként, azaz szabályozott ingatlanbefektetési előtársaságként működik, ennek ellenére már élvezheti az adókedvezményt.
Sajgál Gábor, a BIF vezérigazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: a társaság menedzsmentje nem módosította korábbi álláspontját, amely szerint eredménye minimum 90 százalékát kifizeti a részvényeseinek osztalékként. Hasonló visszajelzést kapott a Világgazdaság a Graphisoft Park vezetőségétől is. Válaszlevelükben jelezték, hogy a társaság tartja magát a legalább 90 százalékos osztalékfizetéshez, a rendelkezésre álló szabad készpénzállomány figyelembevételével.
Kérdés azonban hogy e két társaság esetében ki hozza majd meg a végleges döntést az osztalékról. A BIF részvényeinek 59,9 százaléka a Pió 21 Kft.-é, a Takarékbank nemrég vásárolt 10 százalékot a cégben, a sajátrészvény-állomány 15,6 százalék, míg közkézen 14,5 százaléknyi papír forog. A SZIT-té váláshoz év végéig utóbbi arányt kell legalább 25 százalékra növelni.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.