Túlzásba vihették az aggodalmakat

Két fő momentum határozza meg a részvénypiacok viselkedését. Egyrészt a félelem a gazdasági lassulástól és egy esetleges recessziótól, másrészt a jelentős, sőt egyre magasabb likviditás, amely igyekszik magának helyet találni, mi­után már néhány hetes időtávon is mindegyik meghatározó jegybanktól lazító lépést vár a piac. Egy ilyen környezetben vonzónak tűnnek a kiszámítható készpénzáramlással és a jó osztalékhozammal rendelkező részvények, amelyek a kötvénypiacnál jóval attraktívabb hozammal kecsegtetik a befektetőket, ugyanakkor nem jelentenek akkora kockázatot, mint a növekedési részvények.

Az ingatlan-bérbeadással és -fejlesztéssel foglalkozó német Vonoviát viszont kerülték a befektetők, annak ellenére is, hogy az osztalékhozama 3,6 százalékponttal felülmúlja a tízéves német kötvényhozamokat. Az alulteljesítés oka a készülő berlini lakáspiaci szabályozás. Berlinben június közepe óta egy olyan szabályozáson dolgoznak, amely öt évre befagyasztaná a bérleti díjakat, sőt a bérleti díj emelésével járó felújításokat is előzetes bérlői jóváhagyáshoz kötné.

Bár a Vonovia portfóliójában alig több, mint 10 százalékot jelent Berlin, a tovaterjedési hatások távol tartották a befektetőket. Szerintünk túlságosan is, hiszen alkotmányossági aggályok miatt egyáltalán nem biztos, hogy a javaslat törvényi erőre emelkedik, másrészt ez erősen átpolitizált kérdés, és a kormányzó CDU–CSU inkább ellene van a javaslatnak, így Berlinen kívül már kevés olyan tartomány van, ahol reális lehet a tovaterjedés.

A Vonovia számításai szerint portfóliójának alig több, mint 15 százalékánál látnak átterjedési kockázatot, vagy azért, mert már felmerült a téma, vagy pedig azért, mert a CDU–CSU páros nincs kormányzati szerepben az adott tagállamban. Többek között Angela Merkel és Horst Seehofer is óvatosságra intett a szabályozással kapcsolatban. A törvényhozás menete szerint a javaslatot augusztusban fogják tárgyalni, és 2020 januárjában léphet életbe.