Ideiglenes lehetett a piacok korrekciója

A hónap elején látványosan lefordultak az amerikai tőzsdeindexek a mindenkori csúcsokról. Már eltelhetett annyi idő, hogy könnyebb értékelni. Mit láttunk, korrekciót vagy trendfordulót?

Sokan hihették, hogy a 2008 óta tartó emelkedésnek vége szakad idén márciusban, de bebizonyosodott, hogy azoknak lett igazuk, akik megvették az esést, számításaikat főleg az amerikai tőzsdeindexek igazolták. A hónap elején indult visszarendeződésnek nem látjuk különösebb okát, néhány nagyobb befektető kiszállását további profitrealizálások követték, amelyek az algoritmikus kereskedési rendszerekben is öngerjesztő folyamatokat indítottak el. Véleményem szerint ideiglenes visszaesést láthattunk, nincs még szó trendfordulóról vagy a bikapiac kifulladásáról, hiszen változatlanul óriási az elköltésre váró pénzmennyiség a partvonalon, a különböző alapokban és pénztárakban. Érdemi hozam pedig kizárólag a részvénypiacokon realizálható.

De mire várnak azok, akik a befektetéseket kezelik? További lazításra a Fed részéről?

A központi bank mozgástere lassan elfogy, de fiskális stimulusról, például egy újabb, a munkaerőpiacról kiesetteket támogató intézkedéscsomagról még lehet szó az Egyesült Államokban. Azt látjuk, hogy a vírusjárvány második hullámában mindenhol kerülik a totális leállások elrendelését, hiszen láttuk tavasszal, hogy ez óriási károkat okozott a gazdaságnak.

Ha valaki a pénzbőség ellenére mégis esést vár a piacokon, mit shortoljon?

Kézenfekvő lenne az amerikai piacokra tekinteni, ha másért nem, a historikus rekorddöntések miatt. Az óriási emelkedést tíz-húsz olyan, elsősorban tech részvény váltotta ki, amely a pandémia nyertese volt. Ha viszont normalizálódik a helyzet, elkezdődhet a befektetői tőke kiáramlása ezekből a papírokból. Úgy gondolom, most tanácsos az indexeket – például a Nasdaqot – shortolni, az egyedi részvények esésére pozíciót nyitni jóval kockázatosabb, elég csak a Tesla óriási mértékű, részben a short pozíciókat tartók zárása által hajtott emelkedésre gondolni.

A magyar piac nemcsak az amerikaihoz képest, hanem régiós összevetésben is alulteljesít. Miért?

Valóban, a miénknél rosszabbul már csak az osztrák tőzsde fest. Egyedi okai vannak persze, hogy a hazai tőzsdén miért nem sikerült ledolgozni a februári–márciu­si eséseket. Az OTP első féléves számaiban még csak korlátozottan volt látható a hiteltörlesztési moratórium hatása, később viszont ez felerősödhet. A Telekom korábban szinte kiszámítható kötvényként viselkedett, ma már a kupont (osztalék) sem ismerjük, nehéz így hozamot kalkulálni a távközlési cég részvényeinek tartásával. A Richter üdítő kivételként értékelhető, technikailag rossz jel azonban, hogy a csúcsárfolyam áttörése két alkalommal is sikertelen volt az elmúlt hetekben. A hazai olajcég részvényei pedig az ismert külső környezeti hatások miatt alulárazottak, ha viszont konszolidálódik a járványhelyzet, és felfelé indul az olajár, a Mol-papírok jól teljesíthetnek.

Az elmúlt hetekben rendkívül alacsony volt a hazai tőzsde forgalma, hiányoznak a sztorik is.

Az elmúlt évek sztárrészvényei­ből (Opus, Appeninn, CIG) láthatóan kifogyott a lendület, egyedi sztorik híján ezek a papírok belesimultak a középmezőnybe. Korábban ezeket a részvényeket elsősorban a kisbefektetők és a spekulánsok mozgatták, és így egészen jelentős tőzsdei vagyon halmozódott fel a körükben. Az igazi áttörés azonban abban a tekintetben, úgy tűnik, elmarad, hogy egyelőre nem látjuk egy újabb blue chip létrejöttét. Pedig nagyobb forgalomra és likviditásra szükség lenne a hazai tőzsdén, hiszen enélkül a magyar részvények aligha kerülnek be nagyobb, intézmények által kezelt befektetési portfóliókba.

Az Equilor privátbanki ügyfeleire milyen hozamelvárások jellemzők?

Egy részük megelégszik a lakossági magyar államkötvények évi 4,8-4,9 százalékos hozamával, van rá példa, hogy a teljes pénzügyi megtakarítást ilyen típusú eszközökben tartják. Persze a forint gyengülése miatt az említett hozamok euróban már nem festenek ilyen jól. Diverzifikációt javaslunk az ügyfeleknek, amellyel a forint gyengülése is részben ellensúlyozható, igaz, dollárban és euróban befektetve szinte csak a részvénypiacon és néhány vállalati kötvényben realizálható érdemi hozam.

A befektetési szolgáltatók profitálnak abból, hogy rendre nő a lakosság pénzügyi vagyona?

Talán könnyebb a helyzetünk abban a tekintetben, hogy rengeteg a példa arra – elsősorban a külföldi tőzsdéken –, milyen kiugró hozamok érhetők el a részvénypiacokon, ami a befektetők figyelmét is felkelti. A lakosságnál csaknem hétezermilliárd forintnyi szabad készpénz van, amelynek meglenne a helye a részvény- és a kötvénypiacokon vagy a befektetési alapokban.

Hosszú távú befektetésként itthon az OTP-részvény árfolyama 25 év alatt megszázszorozódott, ez valószínűleg minden szempontból jobb volt bármilyen ingatlanbefektetésnél.

Ha a kérdés arra vonatkozik, látunk-e a jövőben hasonló árfolyam-emelkedést, vagy megismétlődik-e az elmúlt évek kisrészvényralija, azt nem lehet tudni. A magyar tőzsdéről hiányoznak az innovatív cégek, amelyek igazán felkelthetnék a befektetők érdeklődését. Az Equilor ügyfelei közül is többen ezért fordulnak a külföldi részvénypiacok felé, bár a tech papírokat sokan már extrémül túlárazottnak tartják. A befektetők egy része az utóbbiak helyett a Covid-vakcináért folytatott versenyfutás lehetséges győztesét igyekszik eltalálni, és ebből a megfontolásból a biotechnológiai részvények közül válogat.

Az amerikai tőzsdén sok az új befektető, akik a húszas éveik elején járnak. A magyar piacon mi a jellemző azokra, akik most szerzik az első tapasztalataikat a tőke­piacon?

Néhányan egy-kétmillió forinttal próbálnak szerencsét, mert ez az összeg még egy ingatlanvásárlás önerejéhez is kevés. Szívesen vállalnak nagyobb kockázatot, jellemzően nem is diverzifikálnak, akár a teljes összeget egy eszközben vagy pozícióban tartják.

Aki viszont diverzifikálna, és ezért befektetési alapot választ, milyen hozamot érhet el Magyarországon?

Jól teljesít az Equilor Alapkezelő áprilisban indult Progresszív alapja, amely évesítve akár 15 százalékos hozamot is elérhet. Az év első nyolc hónapja alapján a Noé 6, az abszolút hozamú Hidra Alap pedig 4,5 százalékos megtérülésnél tart.

A járvány mellett melyek most a fő kockázatok a tőkepiacon?

Az egyik meghatározó kockázat az amerikai elnökválasztás kimenetele, a másik pedig véleményem szerint az, hogy a jegybanki és fiskális ösztönzőkkel egyaránt támogatott pénzbőség meddig marad velünk.

Elegendők ezek az ösztönzők? Van, aki már a direkt monetáris finanszírozást vizionálja.

Nem gondolom, hogy szükség lesz rá, a jelenlegi ösztönzők várhatóan elégségesek lesznek.