Sanghajban szép csendesen hat állami bank már napok óta teríti a digitális jüant (e-CNY) a május 5-i hagyományos vásárlási fesztivál előtt. A Reuters szerint az akció politikai vezetés által is ambicionált célja, hogy alternatívát kínáljanak az Alipay és a We Chat Pay fizetési alkalmazásokkal szemben.
A bankárok nemcsak az intézményeket, de lakossági ügyfeleiket is folyamatosan győzködik, hogy töltsék le a megfelelő digitális pénztárcát,
és az egyelőre tesztelés alatt álló program során közvetlenül digitális jüanban bonyolítsák le tranzakcióikat, megkerülve a Kínában mindenütt jelenlévő Ant Group és a Tencent alkalmazásait.
Az emberek rá fognak jönni, hogy a digitális jüannal olyannyira kényelmesen lehet fizetni, hogy tényleg feleslegessé válik az Alipay, vagy a We Chat Pay
– mondta el a brit hírügynökségnek a kísérleti programban résztvevő banktisztviselő.
Hasonló véleményen van a HSBC bank is, amely a minap közölte, hogy az e-CNY-nyel való fizetés semmivel sem lesz bonyolultabb, mint a már ismert kínai fizetési alkalmazások kezelése, biztonsági téren azonban jobb és kifinomultabb lesz azoknál, eléri a bitcoin szintjét is.
Mindezért a brit pénzintézet úgy véli, használata gyorsan elterjed majd a távol-keleti országban.
Kína, amely a szuverén digitális deviza fejlesztésével messze megelőzi a többi gazdasági nagyhatalom kezdeményezéseit, egyszersmind saját óriási cégeit is meg kívánja regulázni, mivel az ország internetes szektora kezd oligopol struktúrát felvenni, a hatóságok egyre-másra tárják fel a versenykorlátozó praktikákat. A tőzsdefelügyelet novemberben megfúrta az Ant Group világra szóló, 37 milliárd dolláros tőzsdére lépését,
néhány hete pedig teljes szerkezeti átalakulást kényszerítettek Jack Ma fintech-gigászára.
Eközben az Ant Group anyavállalata, az Alibaba egy 2,8 milliárd dolláros bírságba futott bele, mivel a versenyhatóság szerint visszaélt gazdasági erőfölényével.
Az e-CNY-re visszakanyarodva, a kínai jegybank a nyilvánosság előtt persze nem a pénzügyi technológiai cégekkel szemben bevethető fegyverként határozza meg a programot, azonban az állami kereskedelmi bankok alkalmazottai a négyszemközti beszélgetések során nyíltan hangoztatják, hogy a központi bank által garantált elektronikus pénzzel alá akarják ásni a fintech-duó pénzügyi szektorban élvezett dominanciáját.
Az állami digitális pénztárca amúgy egy tucat népszerű alkalmazással, köztük a Meituannal, a JD.commal, a Didivel vagy a Bilibilivel is társítható, érdekes módon azonban nem kapcsolható össze a WeChat és az Alipay applikációival, azaz az állami bankok nem tudnak fizetési műveletet lebonyolítani a digitális pénztárcák és a két magán fizetési platform között.
Wilson Chow, a PwC China egyik vezetője szerint
a digitális jüan tömeges használata esetén a bankok és a kereskedők adatokat gyűjthetnek a fogyasztókról, és megismerhetik költési szokásaikat.
Elterjedésére azonban nem fog sor kerülni egyik napról a másikra, mivel a két, magáncégek által fejlesztett felület jelenleg a kínai online fizetési piac 94 százalékát tudhatja magáénak. Mint mondta, a legvalószínűbb forgatókönyv az lesz az, hogy az e-CNY piaci részaránya a következő években mintegy 10 százalékra nőhet.
Li Bo, a pekingi jegybank elnökhelyettese eközben azt emelte ki, hogy még mielőtt a határokon átnyúló fizetésekre is alkalmassá teszik az új devizát, a belföldi használata során kell áttörést elérni.
Az elemzők úgy vélik, a digitális deviza megszilárdítja majd a jüan globális státuszát,
miközben Kína meg fogja kísérelni az amerikai dollár nemzetközi kapcsolatokban betöltött uralkodó szerepének megtörését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.