Jó hírre ácsingóznak a Magyar Telekom részvényesei

„Teljes mértékben egyetértek a HOLD Alapkezelő Zrt. Magyar Telekomhoz, illetve a társaság igazgatósági tagjaihoz címzett, számon kérhető osztalékpolitika elfogadására felszólító nyílt levelével, különösképpen ami a társaság jelenlegi túlzott tartalékolását illeti” – mondta el Nagy Nóra, az Erste Bank részvényelemzője a VG kérdésére.

Sőt, az elemző helyesnek tartja az alapkezelő munkatársai által a részvényesi javadalmazásra kidolgozott részletes javaslatot is, amely szerint, ha a vállalat nettó adóssága nem haladja meg EBITDA-ja 2,25-szorosát, de több mint annak 1,75-szorosa, az éves készpénztermelés 60-80 százalékát kellene osztalékként kifizetni a részvényeseknek. Ha ennél nagyobb a relatív adósság, nyilván kevesebbet, ellenkező esetben pedig többet kellene visszaosztania.

Egyébként a régióban jellemzően minden távközlési cégnek van osztalékpolitikája, és jószerével sehol sem fordult elő, hogy az 5G-s frekvencia-árverésre hivatkozással a Magyar Telekomhoz hasonlóan csökkentették volna az osztalékot az elmúlt években – folytatta Nagy Nóra.

A térségben két olyan cég van még, amely osztalékszempontból a Magyar Telekom sorsát osztja. Ezek egyike éppen a Deutsche Telekom (DT) másik leánya, a Hrvatski Telekom. A horvát cég papírjainak likviditása ugyanakkor jócskán lecsökkent, néhány nyugdíjalapon kívül más nem is nagyon veszi őket. A másik példát jelentő romániai Digi esetében viszont erős a növekedési sztori, így forrásait elsősorban a bővülés finanszírozására fordíthatja.

Nagy Nóra néhány lengyel példával is illusztrálta álláspontját. Az Orange Polska esetében 2,1-szeres a nettó adósság–EBITDA küszöb, míg a Cyfrowy Polsatnál 3,5-szeres. Az előbbi cég minimumosztaléka 0,25 złoty, utóbbié 1 złoty (1 złoty = 78 forint).

Nem kell azonban ilyen messzire menni a pozitív mintáért, hiszen elegendő a DT osztalékpolitikáját nagyító alá venni. Amint ugyanis a német anyacég májusi tőkepiaci napján (capital markets day) elhangzott, a menedzsment minden feltételtől függetlenül garantálja az egy részvényre jutó korrigált nyereség (EPS) 40–60 százalékának osztalékként való kifizetését.

Ráadásul annak dacára, hogy az adósságküszöb a HOLD szerint háromszoroson áll, azaz kedvezőtlenebb, mint a 2,25-szoros és 2,75-szoros közé kalibrált célkitűzés,

novemberben arról döntött a DT igazgatósága, hogy a tavalyi 60 centről 64-re emeli az idei osztalékot.

Eközben a Magyar Telekom vezető testülete csupán annyit ígért a befektetőknek, hogy a szabad cash flow és az adózás utáni eredmény figyelembevételével növelhetik a tavalyi 25 forintos javadalmazást (osztalék + saját részvények vásárlása).

A HOLD Alapkezelő Zrt. szerint az osztalékpolitikák közötti eltérés rombolja a Magyar Telekom részvényesi értékét, lévén a jelenlegi negatív reálkamatok pozitív értékhatását átcsoportosítja a DT részvényesei számára. Más szóval, amíg a magyar cég adósságát erőltetett ütemben az optimális szint alá csökkentik, a DT magas adósságszintet tart fenn, miközben nagyvonalúan csengeti az osztalékot.

Az alapkezelő egyébként bízik abban, hogy a Magyar Telekom meghallja a tőkepiac kételyeit, és végre a jó vállalatirányítási elveket követve kidolgoz egy olyan középtávú osztalékpolitikát, amely a Magyar Telekom részvényesi értékét maximalizálja.

Amint azt a VG-nek elárulták, az időzítés sem volt véletlen, hiszen február 23-ra tűzték ki a tőzsdei cég éves eredményeinek közzétételét, a cég igazgatósága tehát még megfontolhatja a levélben foglaltakat az osztalékdöntése meghozatala előtt. Ráadásul megítélésük szerint az osztalékpolitika hiánya igazán az elmúlt év folyamán vált akuttá. A koronavírus miatt viszont a Magyar Telekom tavaly nem tartott nyilvános közgyűlést, az igazgatóság gyakorolta hatáskörét, így a helyzet nem volt ideális a részvényesek számára ellenvetéseik kifejezésére.

A HOLD Alapkezelő Zrt. javaslata a jelenlegi – és általuk optimálisnak tartott – eladósodottság mellett mintegy 40-50 forint részvényesi javadalmazást jelentene (osztalék és részvény-visszavásárlás formájában). Amikor pedig a társaság adóssága az optimális szint alá csökkenne, részvényenként ötven forint fölé emelkedne a visszaosztás mértéke. 

Cikkünk kapcsán a Magyar Telekomot is megkerestük, ám eddig nem érkezett válasz kérdéseinkre. Természetesen a későbbiek során is helyt adunk a vállalat álláspontjának.