Elon Musk ajánlata óta egyre több cápa köröz a Twitter körül

Gyorsuló ütemben kezdtek gyülekezni a globális pénzügyi világ cápái a Twitter körül, miután Elon Musk a múlt héten megtette ajánlatát a társaság részvényeire. A legújabb hírek szerint az Apollo Global Management is részt venne a tranzakcióban tőkével vagy hitellel. Úgy tűnik, nem is túlzottan válogatósak, szóba jöhet akár Elon Musk, akár más ajánlattevő felvásárlási terveinek a támogatása is – írta a The Wall Street Journal (WSJ) keddre virradóra.

Az alternatív befektetési politikájáról ismert amerikai pénzügyi óriás szándéka már csak azért is érdekes, mert tavaly vette meg a Verizontól a világ egyik legolvasottabb pénzügyi portálját, a Yahoot, és így – amint utaltak is rá – a Twitter és a Yahoo közötti együttműködés megteremtésére is sor kerülhetne.

A Tesla-vezérnek, mint a világ leggazdagabb emberének, persze az Apollo segítsége nélkül sem jelenthetne a gondot a Twitter megszerzése, hiszen aktuális, részvényenkénti 54,2 dolláros ajánlatával számolva „mindössze” 43 milliárdra jönne ki a még a tulajdonában nem álló mintegy 91 százaléknyi részvény vételára. Musk külön nyilatkozatban is megerősítette, hogy technikailag a rendelkezésére állnak a kellő pénzügyi eszközök.

Közben a Reuters értesülése szerint egy másik tengerentúli alap, a technológiai befektetésekben utazó Thomas Bravo is arról értesítette a Twitter igazgatóságát (IG), hogy szintén mérlegelik az esetleges beszállást.

Nagybefektetőkben tehát nincsen hiány, már csak az a kérdés, hogy a részvényesek el akarják-e adni a papírjaikat. A Twitter vezetése mindenesetre nem vette tréfára az egyre sűrűbben bekopogtató befektetők érdeklődését, ehelyett bevetették az úgynevezett „méregpirulát”, azaz amennyiben valamelyik befektető – leginkább Musk – részvénypakettje az IG hozzájárulása nélkül eléri a 15 százalékot, a többi részvényes újonnan kibocsátott, a piaci árnál olcsóbban megvehető papírokhoz juthat. A cég részvényállományát ezzel felvizeznék, megdrágítva a felvásárlást.

A ciántabletta komoly, de nem leküzdhetetlen védelmet jelenthet az ellenséges – tehát az igazgatóság által nem támogatott – felvásárlási kísérletekkel szemben, de bevetése a cég számára is egyfajta gazdasági öngyilkossággal érhet fel – mondta el a Quartz online hírportálnak Adam Pritchard, a Michigani Egyetem jogi karának értékpapír- és társasági jogi professzora. Nem csoda, hogy noha az 1980-as évek óta létezik ez a fegyver, ez idáig még senki sem merte élesben kipróbálni.

Musk az ellenállást Pritchard szerint egyébként úgy küzdheti le, ha a részvényesek legalább 51 százalékától – főként az intézményi befektetők megnyerésével – meghatalmazást szerez, és egyszerűen lecseréli az igazgatóságot, amelynek a társalapító Jack Dorsey is a tagja. Sőt, Dorsey-t valószínűleg nem is kell levenni, hiszen sokakat meglepve nemrég tweetelte, hogy a vezető testület mindig is csupán segédfékezőként működött közre a Twitter tevékenységében. Azzal pedig, hogy Dorsey a Twitter jelenlegi IG-tagjainak járandóságát nullára csökkenteni kívánó Musk mellé állt, egy olyan tandem jöhet létre, amely a kisbefektetők ezreit állítja az oldalukra.

Musk másik potenciális lépését a CNN boncolgatta, ez pedig nem más lenne, mint hogy az igazgatóság tiltakozásával mit sem törődve megkezdi a részvények tömeges felvásárlását. Az opció valószínűségét erősíti, hogy húsvétkor Musk Elvis Presley „Love me tender” című örökzöldjét osztotta meg, amiről többen is az angolul felvásárlási ajánlatot jelentő „tender offer” kifejezésre következtettek.

Mindezzel párhuzamosan a polarizáció az amerikai nagybankok között is megindult. Míg ugyanis a Goldman Sachs és a JPMorgan – már csak megbízásukra tekintettel is – az IG mellé állt, addig a Morgan Stanley a „lázadókat” pártolja.

Akárhogy is alakul, a Twitter részvényesei várhatóan mindenképpen profitálnak a harcból. A hétfőn is nyitva tartó amerikai NASDAQ-on több mint 7,5 százalékkal erősödtek a papírok, bár a keddi nyitás előtti elektronikus kereskedésben kora délután fél százalék körüli mínusz mutatkozik.