Jó beszállóárak vannak a kriptopiacon

Mit lehet mondani, meddig tarthat még az eladási hullám?

Galántai Gábor: Az mára kiderült, hogy amióta az intézményi befektetők is megjelentek a kriptopiacon, a bitcoin már nem úgy viselkedik, mint az arany. Menekülőeszközből befektetési eszközzé vált, és hasonlóan mozog, mint a globális tőzsdék. Ha a részvénypiacon túlsúlyban maradnak a medvék, akkor vélhetően a kriptoeszközöknél sem lesz trendforduló. 

Mindenki örült, amikor az intézményi befektetők, nagybefektetők, guruk is elkezdték vásárolni a bitcoint. Fordítva sült el a fegyver?

Mogyorósi Attila: Nem, a fegyver jól sült el, amikor például Elon Musk hitet tett a kriptoeszközök mellett, rendre nagy emelkedés jött. Amikor 69 ezer dollárba került egy bitcoin, akkor bő 600 százalékos éves hozamról lehetett beszélni, senki sem panaszkodott abban az időben. Ugyanakkor a makrogazdasági környezet nagyot változott azóta, és a nagybefektetők a kevésbé volatilis eszközöket keresik, ezért nem áramlik be a kriptotőzsdékre annyi friss pénz, ráadásul a dollár erősödése és a hozamok emelkedése is szívja el a forrást a kriptopiacról. A nagybefektetők nem fordítottak hátat a digitális eszközöknek, de a friss pénzt most más piacokra öntik. 

Változott a kriptopiacon jelen lévők köre. Lesz trendforduló a következő fél évben? A dollár erősödése nem erre utal.

M. A.:  Igen, ez igaz, nem is várok ralit. Három dologra érdemes figyelni összességében. Az erős dollár biztosan kedvezőtlen a bitcoin szempontjából, az amerikai Fed kamatemelései szintén nem a kriptopiacot helyezik előtérbe a befektetők szemében. A magas infláció hatása kettős, egyfelől kereshetik a befektetők a reálhozamot, azaz az árindex felett teljesítő befektetéseket, ugyanakkor most általános a kockázatkerülő magatartás, ami inkább tőkekivonást okoz a kriptoeszközök körében. A kisbefektetők is inkább bezárják a bukszát.

Milyen kriptoportfóliót ajánlanak a befektetőiknek? A laikusok szinte csak a bitcoint ismerik, de sok ezer kriptoeszköz létezik. Mennyire érdemes kiszínezni a palettát? 

G. G.: Látni kell, hogy kifejezetten magas a kriptoeszközök volatilitása. Tény, hogy a bitcoin és az ethereum mozgása határozza meg a piaci hangulatot, és a legnagyobb kapitalizációjú eszközök stabilabbak is. Ha valaki ezekből építkezik, akkor megkíméli magát a kriptopiaci nagyságrendben is extrém árfolyammozgásoktól. 

Van egyáltalán a szakma által elfogadott norma, hogy még mi ajánlható, és milyen jellegű coinokat érdemes elkerülni? 

M. A.: Hangsúlyoznom kell, hogy befektetési tanácsot nem adhatunk, de az szakmai normává vált, hogy egy kezdő kriptósnak a portfóliója nagyobb részét bitcoinban, kisebb részét ethereumban érdemes tartania. Azt senki sem tudja garantálni, hogy egy ilyen portfólióban nem lesz akár 50 százalékos leértékelődés rövid távon, de hosszabb távon biztosan értéket képviselnek majd ezek az eszközök. Annyit ki lehet jelenteni, hogy az elkövetkező években fennmaradnak ezek az eszközök, és kereskednek majd velük. Ha a piac ismét emelkedő trendbe kerül, akkor a portfólió kis százalékában érdemes altcoinokat vásárolni, itt már tényleg egyéni, hogy ki miben hisz. Az esések időszakában viszont az altcoinkitettséget érdemes csökkenteni, mert míg például a bitcoin esik 20 százalékot, némelyik eszköz 40 százalékkal kerül lejjebb. Ekkora esés után kezdenek jó beszállóárak kialakulni a bitcoin és az ethereum piacán. 

Mennyire vonzó a 15 százalékos kriptopiaci nyereségadó? 

G. G.: Ez kedvező kulcs, de ettől még nem válik Magyarország kriptoparadicsommá. Tény, hogy a 29 százalékos adóteher után fellélegezhet a magyar kriptoközösség. 

M. A.: Érdekes megfigyelni, hogy mostanában három ügyfélből kettő egész biztosan megkérdezi, hogyan kell a nyereségből adózni, mert azt be szeretné fizetni. Bízom benne, hogy mindnyájan meg fogunk lepődni, hogy az új kulcs segítségével valójában mekkora pluszbevételhez jut a költségvetés. 

Mit tapasztalnak, a potenciális kriptopiaci befektetők hogyan élik meg, hogy rendkívül energiaigényes a bitcoinbányászat? Sokat támadják mostanában az eszközt, mert nem elég zöld. 

M. A.: Ez visszatérő téma, ezért alaposan utánanéztem, hogy valójában mennyi a bitcoin energiaigénye. Azzal szembesültem, hogy a bányászokat sokkal kevésbé érdekli a bitcoin árfolyama, mint az általuk használt áram ára, hiszen ez a legnagyobb költségük. Ebből adódóan a bányászok folyamatosan keresik a megújuló energiaforrásokat, a háború miatt megemelkedett gáz- és áramárak mellett szinte biztosan nem gazdaságos a bányászat. Gyakran települnek vízerőművek mellé, ugyanis ezeken a területeken sok többletenergia van, amelyet nagyon olcsón meg tudnak szerezni. Így a valóság az, hogy a bitcoin energiafelhasználása már most sokkal zöldebb, mint az emberiség átlagos energiafogyasztása.